A kereskedelmi adókon és női (vagy férfi) magazinokon „élő” átlagemberek számára a vitamin szó lassan egyet jelent magával az ördöggel. Félelem és reszketés lesz úrrá rajtunk, ha megbetegszünk, és az orvos nem a szokásos gyógyszert írja fel, hanem vitaminkúrára fog minket.
Mi az igazság a vitaminok veszélyeivel kapcsolatban?
Egy egyszerű kérdéssel lehetne kezdeni: Ismerünk-e olyan embert, aki vitamin-túladagolás miatt lett beteg? A válasz nagy valószínűséggel nemleges lesz. Akkor hát miért a rémhírterjesztés? Nyilvánvaló, hogy valaki(k)nek ez érdekében áll, hiszen ha kevesebb a beteg ember, kevesebb gyógyszert lehet eladni.
“Orvosok, kutatók százai támasztják alá a legszigorúbb tudományos előírásoknak megfelelően elvégzett kísérletekkel, hogy az egészségi problémák többnyire hiánybetegség eredetűek.
Bizonyított tény, hogy a betegségek elsősorban mikro tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok stb.) hosszú távú hiánya miatt jönnek létre. Az orvostársadalmat anyagi eszközökkel is ösztönzik a gyógyszerkészítmények felírására. Az orvoslátogatói, azaz magyarán gyógyszerügynöki rendszerrel (akik többnyire maguk is képzett orvosok) anyagilag is érdekelté teszik az orvosokat, hogy egy adott gyógyszert írjanak fel a betegeiknek, holott lehet, hogy valójában az orvos maga sincs meggyőződve a szer hatékonyságáról.
Ráadásul az orvostársadalommal sikerült azt a teóriát is elfogadtatni, hogy léteznek nem gyógyítható, csak kezelhető, vagy egyensúlyban tartható, akár egész életen át kezelésre szoruló betegségek. Ilyenek pl. a cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés stb…
A gyógyszerlobbinak sikerült egy olyan kategóriát elfogadtatni, amit egyetlen más szakmától sem fogadnak el, vagyis, hogy nem lehet megoldani.
Mert az a gyógyszer az igazi biznisz, amit egy életen keresztül szedetni lehet!” (részlet Dr Lenkei Gábor Cenzúrázott egészség című könyvéből).
Természetes vagy mesterséges?
Lehet, hogy egykoron megállta a helyét az a kijelentés, hogy a sok zöldség-gyümölcs sok vitaminnal is párosult, de manapság élelmiszereink vitamintartalma töredéke a réginek, ráadásul a sok mesterséges színezék, aroma, tartósítószerek csak tovább fokozzák a szervezet vitamin-éhségét.
A háziorvosok is kezdenek lassan tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy napi vitaminszükségletünket képtelenek vagyunk hagyományos táplálékainkból fedezni. Ezért ajánlott mindenki számára az étrendkiegészítők használata.
Mi az RDA?
Az RDA (Reccommended Dietary Allowance) számot az Amerikai Táplálkozástani Intézet határozta meg az 1950-es években. Ez elvileg megmutatná, hogy mennyi vitaminra és ásványianyagra van szükségünk naponta. A C-vitaminra vonatkoztatva ez mindössze 60 mg lenne. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ez a dózis szinte nevetségesen alacsony, nyugodtan túl lehet (és kell is) lépni, főleg ha nehéz fizikai munkát végzünk, sportolunk, vagy dohányzunk. Az élsportolók akár napi 10 grammig is felmennek, ekkora mennyiség egy átlagos életmódot folytató embernek természetesen felesleges.
