A magyar kormány hatalmas harcot vállalt a magyar pálinkáért, ennek lett az eredménye a pálinkatörvény, a köztestületként működő Pálinka Nemzeti Tanács, a pálinka hungarikummá válása, illetve az is, hogy az Európai Unióban eredetvédelem alatt áll ez a termék
– mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára Mezőkövesden, az országos pálinkaverseny és pálinka országkóstoló megnyitóján.
Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar pálinkát külföldön is eladhatóvá kell tenni. A magyar kormány partner abban, hogy a pálinka még nívósabb és sikeresebb legyen – tette hozzá. Tállai András arról is beszélt, hogy a pálinka meghatározó szerepet játszik a turizmusban, a mezőgazdaságban, a vidéki ember életében, elősegíti az élelmiszerfogyasztást,
az egészséges táplálkozást.
Hogy mi van? Azt akarják itt bemesélni, hogy a pálinka egészséges? Az még hagyján, ha néhány alacsonyabb alkoholtartalmú italról az él a köztudatban, hogy mértékkel fogyasztva nem káros. Más kérdés, hogy a mértékletesség egy erősen szubjektív fogalom.
Na de a pálinka? Divatos imádni mindent, ami (elvileg) magyar találmány, még akkor is, ha egy borzasztóan egészségromboló, égetett szeszes italról van szó. Gond-e, ha valaki hetente egy alkalommal étvágyfokozó gyanánt legurít egy háromcentest? Természetesen nem, de az a tapasztalat, hogy az ilyen „felsőbb körökből” érkező kijelentések csak olajat jelentenek a tűzre, és csak adják a lovat azok alá, akik szerint a napi rendszerességgel történő piálás jó dolog – hovatovább: „gyógyszer”.
Mikor lesz már végre egy egészséges élelmiszer is a hungarikumok között?
A jelenlegi lista eléggé elkeserítő. Ezek az élelmiszerek kaptak eddig hungarikumi minősítést:
Csabai kolbász – a húskészítményeknél ugye sosem lehet tudni, hogy pontosan miből készülnek, de tegyük fel, hogy ez a termék mindig a receptnek megfelelő arányban tartalmazza az összetevőket. Ekkor az jön ki, hogy 100 grammja 18 gramm fehérje mellett 31 gramm zsírt biztosít szervezetünk „épülésére”. Nem túl jó arány.
Debreceni páros kolbász – a csabai rokonával ellentétben ez még ízre is szar, de persze ez csak egy szubjektív vélemény. Tápanyagösszetétele hasonló: 15 gramm fehérje mellé 27 gramm zsír jár.
Fröccs – vagyis bor és víz változó arányú keveréke. Aki szereti, annak jó alibipia lehet ivós bulikban, de szervezetünk épülését ez sem támogatja. Gyakori hiba, ha valaki a nyári hőségben ezzel igyekszik szomját oltani. Egy alkoholos ital sosem jó a hidratálásra, mert több vizet von el testünkből, mint amennyit ad.
Gyulai kolbász – kétségtelenül finom, és szinte eteti magát. Na de a zsírtartalom itt is majdnem duplája a fehérjének: 18/32 az arány a zsír javára.
Herz téliszalámi – 27 gramm fehérje mellé 45 gramm zsír párosul. Ketogén diétában – a többi kolbászfélével együtt – elmegy, egyébként felejtős, ha egészségesen akarsz élni.
Hízott libából előállított termékek – a tápanyagok aránya itt is rossz, maga a libahús is zsírosabb az optimálisnál, hát még akkor, ha direkt hizlalják is szerencsétlen tollasokat.
Kürtőskalács: lehetőleg jól megszórva kristálycukorral, így a tápanyagok közel 50 százaléka áll egyszerű cukorból. Fehérjerésze természetesen 0-nak számolandó.
Akácméz – tömény cukor.
Magyar szürkemarha – hopp, egy kakukktojás! A marhahús kiváló fehérje- és kreatinforrás. Bár a magyar húsmarha nem egy világszám, a szürkemarha húsa is megteszi, ha minőségi proteinre szeretnéd alapozni étrendedet.
Debreceni páros kolbász – a csabai rokonával ellentétben ez még ízre is szar, de persze ez csak egy szubjektív vélemény. Tápanyagösszetétele hasonló: 15 gramm fehérje mellé 27 gramm zsír jár.
