Túlkínálat van disznóhúsból, kitalálták, hogy egészséges – mi az igazság?

Érdekes hírt kürtölt szét az MTI, kormányzati megrendelésre.

Elindult a tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampány, amelyet az agrártárca a sertéshús marketingjére szánt 440 millió forintos keretből támogat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Feldman emlékeztetett: a tavaly áprilisban megjelent afrikai sertéspestis (asp) korlátozta a magyar sertéshús exportját a harmadik piacokra,

az így keletkezett túlkínálat miatt is fontos a belföldi fogyasztás ösztönzése.

A sertéshús fogyasztása a 2010-es évi 15,7 kilogrammhoz képest 2017-ben 17 kilogramm volt, 7,7 százalékkal nőtt.

Feldman Zsolt kiemelte,

a sertéshúsnak kiemelkedő helye van az egészséges táplálkozásban és étrendben, ezért fontos, hogy a magyarok tudatában legyenek annak, hogy a Magyarországon előállított minőségi sertéshúsok hasznos és változatos szerepet töltenek be a magyar családok étrendjében.

A kampánnyal az ellenőrzött és jó minőségű, biztonságos hazai sertéstermékek fogyasztására kívánják felhívni a figyelmet. Emellett fontos szempont a sertéságazat munkahelymegtartó erejének elősegítése is, tette hozzá az államtitkár.

Eddig a hír, mi pedig nézzük, tényleg annyira “egészséges”-e a sertéshús. Meg aztán kicsit furcsa, hogy most jutott eszükbe népszerűsíteni, nehogy ránk rohadjon a sok eladatlan áru.

A disznónak leggyakrabban a comb és karaj nevű részeit fogyasztjuk, nézzük, ezek mennyi fehérjét és zsírt tartalmaznak (a húsok szénhidráttartalma kb. 0, így ettől most eltekintünk).

Sertéscomb: 

Sertéskaraj: fehérje 22g, zsír 7g

Sertéscomb: fehérje 21g, zsír 5g

 

Hasonlítsuk össze először a marhával (amelynek pl. a fehérjerésze értékesebb, mint a disznóé):

Marha hátszín: fehérje 22g, zsír 7g

Marha lábszár fehérje 22g, zsír 4g

Marhaszegy: fehérje 18g, zsír 19g

Összességében nagy a szórás, az egészen sovány 5% körüli zsírtartalomtól egészen 30-ig is mehet a zsírosabb részek esetében.

 

A csirke két legnépszerűbb részével (bőr nélkül):

Csirkemell: fehérje 22g, zsír 2g

Csirkecomb – fehérje 20g, zsír 4g

 

Népszerűbb halfélékkel:

Afrikai harcsa: fehérje 18g, zsír 8g

Ponty: fehérje 16g, zsír 8g

Tonhal: fehérje 19g, zsír 1g

Hekk: fehérje 20g, zsír 1g

 

Akkor hát egészséges-e a disznóhús?

Mint látható, a sertés ehetőbb részeivel túl nagy gond nincs, egyszerűen számold bele a napi beviteledbe a zsírtartalmát. Persze a disznó durvább részeivel (szalonna, köröm, fej) és a belőlük készült zsírosabb kajákkal már csínján kell bánni.

Az is szembetűnő, hogy a disznóhúsnál számos jobb fehérje/zsír arányú fehérjeforrásunk van, ezért alaptakarmámynak (amit a kormány javasol) nem ajánljuk, de ami a lényeg, ne ess kétségbe, ha csak karaj vagy comb van kéznél.

De ne csak a számokat nézzük, azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a relatíve zsírosabb marharészek fehérjéje értékesebb a disznóénál, és a zsírosabbnak tűnő tengeri halakban nagyrészt telítetlen zsírokat találunk, míg a sertésben többnyire telítettet.

Az egészséges mivolta persze így is kacagtató, hiszen mindezt arra alapozzák, hogy nem pestises a magyar sertés, no meg ellenőrzött. Hát még szép…

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük