A zsírok szervezetünk fontos energiaellátói. Egy gramm zsír több mint kétszer annyi energiát biztosít, mint ugyanannyi szénhidrát. Számos életfolyamatunk van, amelyek nem mehetnének végbe megfelelő zsírbevitel hiányában.
A zsírok szerepe elengedhetetlen a hormontermelésben, a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K vitaminok) hasznosításában, testünk állandó hőmérsékletének fenntartásában. Mechanikai védelmi szerepük sem elhanyagolható, rugalmas párnát képeznek szerveink körül.
Telített zsírok
A zsírok két nagy fajtája közül a telített zsírokat szokás „rossz” zsíroknak nevezni, mert nem tartalmaznak kettős kötéseket, láncaik szorosan illeszkednek egymás mellé, és a zsírszövetet gyarapítják. A kelleténél több telített zsírsav fogyasztás helytelen étrend mellett jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, továbbá növeli a vér „rossz” koleszterin szintjét, mely további súlyos betegségek kialakulásához vezethet.
Telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő. Viszonylag magas zsírtartalma van a sertésnek, a marhának, a kacsának és a libának. Magas telített zsír aránya van a margarinnak is. Rossz zsírok igen változó arányban, de jelen vannak egyes húskészítményekben, felvágottakban, sajtokban. Növényi eredetű élelmiszerekben ritkábban fordulnak elő, kivételt jelent a pálmaolaj és a kókuszolaj.
Egy átlagember a kelleténél 2-3-szor több zsírral terheli szervezetét naponta. Magától értetődő, hogy a testépítők étrendjében sincs helye a telített zsíroknak, noha valamennyi óhatatlanul így is bejut a húsok, tojás és tejtermékek fogyasztása során. Jó hír, hogy a telített zsírok mennyiségét nem kell számolgatni, szinte biztosan elegendőt fogyasztunk belőlük.
Az viszont, hogy a zsírok lennének az elhízás fő okozói, nagy tévedés. A zsírpárnák kialakulása sokkal inkább az egyszerű és magas glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztásához köthető. Ezek ugyanis jelentős inzulinreakciót váltanak ki, a fel nem használt cukor pedig zsírrá alakul.
Telítetlen zsírok
A telítetlen zsírok lehetnek egyszeresen (egy kettős kötést tartalmaznak) és többszörösen (egynél több kettős kötést tartalmaznak) telítetlenek. Ezek a zsírok főleg növényi eredetű élelmiszereinkben találhatók meg. Egyszeresen telítettek a zöldségekben, gyümölcsökben, valamint az olíva- és repceolajban előforduló zsírsavak, míg többszörösen telítetlenek találhatók a növényi olajok nagyobbik hányadában, a halolajban és olajosabb húsú halakban.
Különösen egészséges az omega3 és az omega6 zsírsavak fogyasztása, melyeknek legfőbb forrása a makréla, lazac és a szardínia, de bevihető a kívánt mennyiség lenolajból, szójaolajból és repceolajból is, valamint kemény húsú gyümölcsök fogyasztásával is. Az omega-3- és omega-6-zsírsavak fogyasztása 1:3 – 1:5 arányban javasolt. A telítetlen zsíroknak fontos szerepe van az anyagcsere folyamatok gyorsításában, a vérnyomás- és koleszterin csökkentésében, és a magas vércukorszint normalizálásában. A nagy súlyokkal edzők számára igen hasznosak lehetnek az ízületi gyulladások megelőzésében és kezelésében.
Mennyi zsírt fogyasszunk?
Tömegnövelés alatt általában nem számoljuk a zsírbevitelt, mindössze törekszünk a telített zsírok minimalizálására. Ha könnyen zsírosodunk, jó ötlet az utolsó (de már nem edzés utáni) étkezésben esedékes szénhidrátot lenmagolajjal kiváltani.
Diéta alatt szintén kerüljük a telített zsírokat, de a telítetlenek szerepe ilyenkor sokkal fontosabbá válik. Ha nem akarunk nagy inzulinreakciót, vagy csak be akarjuk csapni szervezetünket azzal, hogy a szokásosnál több (de szigorúan telítetlen) zsírt fogyasztunk, ezáltal „biztonságban” érzi magát, és bátran égeti zsírraktárainkat aerob edzés során.
A pontos zsírbevitelt testsúlyunkhoz mérjük, mégpedig úgy, hogy kiszámoljuk a szénhidrátszükségletet, ami diétában minimum 100-150g, és meghatározzuk, hogy ennek mekkora hányadát szeretnénk telítetlen zsírokkal kiváltani. Tartsuk szem előtt, hogy míg egy grammnyi fehérje és szénhidrát 4, addig egy gramm zsír 9 kalóriát tartalmaz.
Tippek a zsírégetés fokozásához
Az edzés utáni első szilárd étkezés
Mikor érdemes csúcsdöntéssel kísérletezni?
