A nehéz fizikai munkát, vagy rendszeresen súlyzós edzést végzők, így a testépítők és erőemelők körében sem ritka dolog a szem bevérzése. A látvány ugyan rémisztő lehet, de túlzott aggodalomra nincs okunk, mert a kötőhártya bevérzése a legtöbb esetben magától rendbejön, és nem igényel orvosi beavatkozást. Tudnunk kell különbséget tenni a szem bepirosodása és a bevérzés között. Míg előbbi a szemfehérje egészét érinti, a bevérzés csak egy részére terjed ki, és sokkal lassabban szűnik meg.
A szem bevérzésének okai
A szemet és környékét behálózó érrendszer különösen érzékeny. A vérnyomás ingadozása miatt az elvékonyodott, meszesedett erek megrepedhetnek, és ez okozza a bevérzést.
- Spontán bevérzés: mindenféle előzmény nélkül jelentkezhet, leggyakrabban menstruáló nőknél
- Erőlködés, kötőhártyasérülés: bevérzés kialakulhat a szemet ért ütés következtében, továbbá okozhatja erőlködés –nehéz súlyok emelése, köhögés, tüsszentés, székrekedés – is .
- Gyulladás: krónikus és akut gyulladásokat egyaránt kísérheti bevérzés. Leggyakrabban kötőhártyagyulladás, vagy pneumococcus fertőzés esetén.
- Érbetegségek: érelmeszesedés, magasvérnyomás betegség esetén a meggyengült érfal kevésbé lesz ellenálló, és könnyebben megreped.
- Egyéb betegségek: szembevérzés kísérheti többek között a vírusos influenzát, skarlátot, szamárköhögést, vagy a szívbelhártya-gyulladást is.
Mikor van szükség beavatkozásra?
A szembevérzés az esetek döntő többségében ártalmatlan, magától megszűnő jelenség. Ha semmi egyéb tünetet nem tapasztalunk, se trauma, se fertőzés nincs, a vér 2-3 héten belül magától felszívódik. A gyógyulás során a vér eloszlik a kötőhártya alatt, ezáltal úgy tűnhet, hogy nő a bevérzés területe. Nem kell megijedni, ez természetes jelenség, csakúgy, mint a hemoglobin színének vörösből barnás-sárgásba való átmenete.
Ha a kötöhártya-bevérzés visszatérő jelenség, mindenképp szükséges kivizsgálni, hogy mi okozza. Háromféle vizsgálatot szoktak végezni:
- Belgyógyászat: ellenőrzik a vérnyomást és a véralvadási paramétereket, immunológiai vizsgálatot végeznek.
- Labor: itt kerül sor a vérképelemzésre, alvadási faktorok és antitestek számának vizsgálatára.
- Szemészet: meg kell vizsgálni, és remélhetőleg kizárni, hogy a vérzést daganatos betegség okozza-e.
Ha az derül ki, hogy a szembevérzést a fentebb említett betegségek közül okozza valamelyik, természetesen azonnal megkezdik a szükséges terápiát. Magas vérnyomásra utalhat például a szaruhártya kétoldali bevérzése, míg ha csak ez egyik szemen jelentkezik a tünet, akkor nagyobb a valószínűsége a kötőhártya-gyulladásnak, allergiának, esetleg valamilyen külső sérülésnek.
A bevérzés feltisztulási folyamatát meggyorsíthatjuk emelt dózisban szedett C-vitaminnal.
Mikor lehet ártalmas a testépítés?
Csontkinövés – megkeserítheti az edzést
