Tavaszi fáradtság ellen böjt és „zöldséggyümölcs”?

Lenkei Gábor

A gagyi életmódmagazinok márciusban rendre előveszik a „tavaszi fáradtság” témakörét. Tény, hogy ebben az időszakban sokan érzik magukat nyomottabbnak, fáradékonyabbnak a megszokottnál, de biztos, hogy azért áll fenn ez az állapot, mert szervezetünknek böjtre és méregtelenítésre van szüksége?

A tavaszi fáradtság „ellenszerei”

Életmód-tanácsadóink szépen megélnek a már kívülről fújt és unalomig ismert közhelyekből, amiket ilyenkor javasolnak. Évtizedek óta ugyanazokat a „praktikákat” halljuk:

Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, mert magas a vitamintartalmuk. Magas a túrót… Ha 50-60 éve még igaz is volt ez az állítás, ma már biztosan nem állja meg a helyét.

Böjtöljünk, hisz közeleg a húsvét… Nagyszerű ötlet, vonjuk meg testünktől az esszenciális építőkövét –  a fehérjét –  és cseréljük le szinte kizárólag szénhidrátot tartalmazó krumplira, vagy „barna színű” kenyérre. Ilyenkor merül fel bennem a költői kérdés, hogy ugyan mit számít a kenyér színe, ha a szerkezete ugyanolyan porrá őrölt, mint a fehéré?

Fogyasszunk különféle gyógynövényeket, méregtelenítő teákat. Ezek legalább „ártani nem használnak”, de csodát ne várjunk tőlük.

Mi az igazi megoldás?

A tavaszi fáradtság elsődleges oka a vitaminhiány. Mivel télen sokkal kevesebb a napsütéses órák száma, nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban D-vitamin hiányról van itt szó. Bár a gyógyszermaffia fáradhatatlanul küzd a vitaminkészítmények ellen, egyre többen kezdik már érteni, hogy ha egy kicsit jobban odafigyelnek étrendjükre, egészségesebbek lesznek, javul a közérzetük, és tovatűnik a fáradékonyság is.

Fokozottan ügyeljünk a D, és minden más egyéb vitamin bevitelére. Az úgynevezett „természetes” források egész biztos, hogy nem lesznek elegendőek, ezért erősen ajánlott egy komplex vitaminkészítménnyel kiegészíteni étrendünket.

A vitaminfogyasztással kapcsolatban felmerült 1-2  kérdés mostanában olvasóink körében, ezek megválaszolására Dr. Lenkei Gábort kértük fel.

Milyen életkortól ajánlottak vagy nem ajánlottak a vitaminkészítmények?

Lenkei Gábor: Vitaminokra az élet első pillanatától szükségünk van, tehát a fogamzás első pillanatától. Így aztán egyáltalán nem mellékes, hogy az Édesanya, akinek a testében megfogan az új élet, mennyi vitamint, stb. fogyaszt életforma szerűen.

Születést követően az anyatejjel juthatunk vitaminhoz, tehát ekkor is teljes mértékben függünk a mamától.

Vitamint mindig lehet, és mindig kell is adni. Nincs alsó életkori határ.

Mint ahogyan felső életkori határ sincs.

Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk például kisgyermekes szülőktől. A csemetéjük a vitaminfogyasztást megelőzően rendszeresen megbetegedett és hiányzott a bölcsiből vagy az oviból, majd a megfelelő vitaminbevitel hatására apró vasgyúrókká váltak, akik könnyűszerrel dacoltak a járványokkal is.

Azt kell megértenünk, hogy a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek ugyanolyan alapvető élelmiszerek, mint a víz vagy a fehérje. Nem csak 5-6 éves korunkban kezdünk inni. A különbség pusztán annyi hogy ezekből relatív kevesebb mennyiségre van szükség, illetve hogy az élelmiszereink vitamin és ásványi anyag tartalma olyan mértékben lecsökkent, hogy muszáj kapszulák/tabletták formájában elfogyasztanunk ezeket.

De ez csak csomagolási kérdés. Régen a káposztába volt “csomagolva” a C-vitamin, ma pedig egy kis kapszulába. Sajnos ma már a káposztába olyan kevés C-vitamint “csomagol” a természet a művi mezőgazdálkodás miatt, hogy kénytelenek vagyunk a kapszulásat lenyelni. Szent-Györgyi szerint egyébként ezen az éghajlaton soha nem is volt meg a megfelelő mennyiség, ezért volt a történelem során mindvégig olyan beteges az európai népesség.

Van-e a vitamindózis tekintetében szerepe az életkornak, akár tinédzserkorban akár időskorban?

Lenkei Gábor: Nem annyira az életkor fontos, mint inkább a testsúly és az életvitel, az aktivitás mértéke. Ezekhez célszerű a vitaminok adagját igazítani.

Érdekesség, hogy a gyermekek például kisebb testsúlyuk ellenére viszonylag nagy vitamin mennyiségeket igényelnek, hiszen rendkívül aktívak, és a testük folyamatosan fejlődésben van, ami fokozza a szervezetük igényeit. Gyermekkorban tehát ezért van szükség sok vitaminra.

Az ifjútól az öregig terjedő időszakot szerencsés esetben az intenzív munkavégzés jellemzi. Ilyenkor ez növeli a szervezet vitamin szükségleteit.

Idős korban pedig az is előfordul, hogy romlik egyik-másik tápanyag, vitamin felszívódása és hasznosulása. Ekkor tehát emiatt érdemes a bőséges ellátásra törekedni.

Sajnos nem tanították meg nekünk az iskolában a „Bőség elvét”.

Pedig fontos lenne tudni róla. Amikor a Természet megalkotta az emberi szervezetet, akkor azzal kalkulált, hogy az bőségesen el lesz látva mindenféle tápanyaggal, beleértve a vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket is.

Talán ennek az emlékét őrzi a Paradicsom bibliai legendája. A Természet nem kalkulált azzal, hogy miként maradjunk egészségesek akkor is, ha szűkében leszünk ezeknek az anyagoknak. Szerencsére ez a probléma ma már könnyűszerrel orvosolható.

Megfelelő étrend és testmozgás

Nagy butaság a már eleve hiánybetegséggel küzdő szervezetet még böjtöltetni is. Cselekedjünk ellenkezőleg: biztosítsuk számára a megfelelő mennyiségű fehérjebevitelt, továbbá ne higgyünk a magas vitamintartalmú zöldségekről és gyümölcsökről kamuzó tanácsadóknak, dietetikusoknak. Mind a diétás, mind a tömegnövelő étrend mellé szükség van vitamin- és ásványi anyag kiegészítésre. Ha csak súlyzós edzést végzünk, jót fog tenni mellé némi kardióedzés is, lehetőleg a szabadban.

Kenyér zabpehelyből

90 napos diéta – Ezért ne csináld!

D-vitaminnal az izomerőért

A C-vitamin tényleg vesekövet okoz?

Alapvető élelmiszerek? Szemétdombra velük!

Vélemény, hozzászólás?