A szétválasztó – vagy elválasztó – diéta tulajdonképpen egy tágabb halmaz, melybe beletartozik a 90 napos és az úgynevezett testkontroll diéta is. A szűkebb értelemben vett szétválasztó diéta meglepő módon abban különbözik a 90 napostól, hogy itt nincs előírva időtartam.
Az egyik legésszerűtlenebb diéta
A módszer alapelve az, hogy a tápanyagféléket nem keveri, és étkezésenként csak az egyik csoportot ajánlja fogyasztásra. Abból indul ki, hogy a fehérjék emésztéséhez savas, míg a szénhidrátokéhoz lúgos közeg szükséges. Na és mi van a zsírokkal? Vicces, de az elválasztó diéta ezekről nem tesz említést. Még mókásabb, ahogy a tápanyagcsoportokat meghatározza. Csak néhány „okosság”:
- A 60% vagy magasabb zsírtartalmú sajt a „semleges” csoportba tartozik
- Az 50% vagy annál alacsonyabb zsírtartalmú sajt a fehérjék közé
- A gyümölcsök nagy részét a fehérjékhez sorolja, kivéve az almát, banánt és a fügét, melyek „szénhidrátok”
- A húsok „semlegesek”
Te atyaúristen, mi ez?
Totális fogalmatlanság az egész. Az élelmiszerek többsége a makronutriensek (fehérje, szénhidrát, zsír) szempontjából nem homogén. A zsíros sajt jelentős arányban tartalmaz fehérjét, a fehérjében gazdag húsok változó mennyiségben zsírt, és az egyébként szénhidrát-alapú gyümölcsökben is van némi fehérje. Igaz, ez nem teljes értékű, és nem is kell beleszámolnunk a napi fehérjebevitelünkbe.
Bár 50 százalék esély lett volna eltalálni, hogy az egyes élelmiszerekben melyik tápanyag dominál, ez sehol sem sikerült. A zsír nem létezik, hisz azt ezek szerint nem emésztjük. A maximum 1 százalékos fehérje- és 5-30 százalékos szénhidráttartalmú gyümölcsök ügyesen bekerültek a „fehérjék” közé, míg az átlagosan 20 százalék fehérjét tartalmazó húsok a teljesem értelmetlen „semleges” csoportban foglalták el helyüket. Itt valami szörnyű kavarodás van.
Miért működhet ez a diéta egyes elvetemültek szerint?
Valami olyasmi hókuszpókuszt emlegetnek, miszerint a szervezetnek túl sok energiába kerül megemészteni az ételt, ha nem választjuk szét a fő tápanyagokat. Ha ezt megtesszük, marad elegendő energiánk a „méregtelenítésre”.
Csak néhány óvatos kérdés:
- A méregtelenítés mióta egyenlő a zsírégetéssel?
- Honnan tudjuk, hogy épp mire van és mire nincs energiája a szervezetnek. Lehet ezt mérni?
- Biztos, hogy a könnyen emészthető élelmiszerek diétásak is?
Ezek természetesen csak költői kérdések.
Szóval az elmélet szerint azért nézünk ki szarul, mert a testünk túlságosan el van foglalva az emésztéssel… Elég viccesen hangzik ez, de sajnos elég sok embert meghülyíthet a diéta egyszerűsége. Hiszen igazából nincs benne tiltólistás élelmiszer. A „megkötések” komolytalanok és tévesek. Igazság szerint sokkal nagyobb eséllyel hízunk el akkor, ha a szénhidrátban gazdag ételt önmagában fogyasztjuk. Nincs szó az étkezések számáról, a testtömegen alapuló napi tápanyagbevitelről, és persze a mozgásról sem. Ezek mind olyan kellemetlen összetevők, melyek elveszik az ügyfél kedvét, és nem fogja megvenni az átverős diétáról íródott könyvet, és nem fog súlyos összegeket kifizetni a kókler személyi edzőnek.
„De a Marika ettől fogyott le!!!”
A remélt fogyás, ha be is következne, egész biztosan izomból fog történni. Ennek az az oka, hogy nem folyamatos, és közel sem optimális a fehérjebevitel. Az izom nehezebb a zsírnál, tehát könnyen előfordulhat, hogy míg a mérleg kevesebbet mutat, a testzsírszázalék észrevétlenül növekedésnek indul.
A normális és hatásos diétával szemben az elválasztó diéta csupa olyan elemet tartalmaz, melyeket kerülni érdemes. Ne higgy a túl egyszerű, tudományos alapot nélkülöző és sportolók által nem alkalmazott módszerekben!
Nem tudsz lefogyni? „Segít” a természetgyógyász
