Az orthorexia nervosa olyan evészavar-típus, amelyet hivatalosan betegségként még nem ismertek el, de ettől függetlenül az ebben szenvedőket betegeknek nevezik.
Az orthorexiát hasonlítja a szakirodalom a bulimiához és az anorexiához, de ez esetben az állapot kórosságát az egészséges táplálkozásra való túlzott figyelem jelenti. Maga a kifejezés több görög eredetű szóból tevődik össze:
ortho – helyes, orexis – vágy, étvágy, és nervosa – megszállottság.
A nervosa pedig a betegség pszichés eredetére utal.
A kifejezést először Steven Bratman amerikai orvos használta 1997-ben, amikor rájött, hogy egyes személyeknél bizonyos étkezésbeli megszorítások paradox módon nem az egészségesebb élet felé vezetnek, hanem pontosan ellentétesen hatnak. A túlzott odafigyelés tápanyagok megvonásával járhat, ami káros hatással van az egészségre.
Eluralkodik rajtuk az egészséges életmód
Az orthorexiában szenvedőkről azt tartják, hogy annyira kiemelt és beteges figyelmet szentelnek az egészséges táplálkozásnak, hogy az már az életminőségük és esetenként az egészségük rovására is megy. Az egészséges életmód „eluralkodik” az életükön, és a téma rabjaivá válnak.
Az orthorexiásokról úgy tartják, hogy fokozott kényszeresség vezérli életüket, melynek kialakulásában a jelenkori trendek, a közösségi és egyéb média által sugallt ideálok is szerepet játszanak. Beteges módon keresik a tökéletes élelmiszert, és számos összetevőt teljesen kizárnak életükből. Van, aki a húsfogyasztással hagy fel, mások az állati/növényi zsiradékot zárják ki, és akadnak olyanok is, akik az adalékanyagoktól kapnak frászt.
Az orvosok szerint a legfőbb gond az orthorexiásokkal kapcsolatban az, hogy sok esetben már az „alapvető élelmiszereket” is elutasítják. Kérdés, hogy itt vajon mit értenek „alapvető” élelmiszeren – a tejet, kenyeret, cukrot? Na, de menjünk tovább.
Az orthorexia tünetei
Rögeszmés figyelem a napi étrend megtervezésére, az összetevők kiválasztására és beszerzésére.
Növekvő aggodalom amiatt, hogy nem tökéletesen megfelelő alkotóelemeket tartalmaz az adott élelmiszer.
Egyre több tápanyag, élelmiszercsoport kizárása az étrendből (cukrok, zsírok, hús stb.).
Az illető nem tekinti élvezetnek az étkezést, képtelen bármit is enni az íze miatt – kizárólag az összetevők számítanak.
A kelleténél jobban érdekli mások étkezése, gyakran kéretlenül ad tanácsokat, súlyosabb esetben lenézi azokat, akik nem táplálkoznak annyira tervszerűen, mint ő.
Hosszú ideig mérlegeli, hogy ha nem saját magának készíti el az elfogyasztandó ételt (például egy rendezvényre hivatalos), akkor azok vajon összetételileg megfelelőek lesznek-e számára.
Nagyfokú szorongást mutat, ha „biztonságos” vagy „egészséges” ételek nem állnak rendelkezésre.
Megszállottan követi a közösségi oldalakon az egészséges élelmiszerekkel és életmóddal kapcsolatos tartalomforrásokat.
Lehetséges következmények és kezelés
Az orthorexia – az anorexiához hasonlóan – súlyosabb esetben veszélyes alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezethet.
Jelenleg kifejezetten orthorexiára specializálódott kezelési metódus nem létezik. A problémát a többi evészavarhoz hasonlóan pszichoterápia segítségével kezelik.
A ló túlsó oldala sem jó
Az orthorexia – ami kevésbé kamúszagú, mint az izomdiszmorfia – valóban káros lehet, de az sem jó, ha fogalmunk sincs arról, hogy milyen tápanyagokat viszünk és miket nem viszünk be szervezetünkbe egy-egy étkezéssel. Mint a legtöbb esetben, itt is egy arany középutat kellene megcélozni. Legjobb, ha étrended tervszerű és szilárd alapokon nyugszik, de igény esetén ezektől bármikor eltérhetsz. Lényeg, hogy ne a kilengés legyen túlsúlyban, tehát „csalni” csak mértékkel!