Nem jó üzlet, ha gyorsan meggyógyul a beteg? Egy bankóriás figyelmezteti a befektetőket

Figyelemreméltó jelentést adott ki néhány hete a Goldman Sachs, az Egyesült Államok egyik legnagyobb befektetési bankja.  A leírtak szerint nem feltétlenül az a legjobb, ha a beteg gyorsan meggyógyul, ezért a pénzembereket arra figyelmezteti, hogy óvatosan nyúljanak a biotechnológiához és génterápiához, mert nem biztos, hogy megtérül a befektetés.

Az orvostudományhoz mindig is nagy számban voltak köthetők különféle összeesküvés-elméletek. Legtöbbjük baromság, de van néhány, amelyek mellett racionális érvek szólnak – akkor is ha morálisan támadhatók.

Egyesek szerint például létezik az úgynevezett gyógyszerlobbi (Lenkei Gábor szerint egyenesen gyógyszermaffia), amely csoport arra törekszik, hogy a lehető legtöbb gyógyszert eladják a betegeknek, miközben szép lassan kicsinálják a betegségmegelőzésre alkalmas készítmények, például a vitaminok gyártóit és forgalmazóit. Összegezve, a pénzembereknek nem érdekük, hogy a beteg meggyógyuljon.

Egy most napvilágot látott jelentés a gyógyszerlobbihoz nagyon hasonló dologra hívja fel a figyelmet. A hvg.hu vette észre a CNBC cikkét, amely arról ír, hogy

az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Goldman Sachs nemrég kiadott jelentésében figyelmezteti a pénzembereket: óvatosan kell közelíteni biotechnológiához és génterápiához, mert ha túl hamar meggyógyulnak az emberek, nem lesz kit kezelni, így nem térül meg a befektetés.

Az április 10-én megjelent, The Genom Revolution (A genetikai forradalom) című írás arra keresi a választ, hogy fenntartható üzleti modellt jelent-e, ha meggyógyítják a betegeket. Hiszen ha a dolognak kizárólag az anyagi oldalát nézzük, egy befektetőnek akkor éri meg valamibe pénzt tennie, ha az megtérül, hasznot hajt.

A génterápia rengeteg, még kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, számos korábban halálos betegség válhat az eljárás segítségével gyógyíthatóvá.

Salveen Richter, a Goldman Sachs elemzője szerint bár a génterápia legvonzóbb tulajdonsága, hogy csak egyszeri beavatkozást igényel, emiatt kevesebb bevételt is eredményezhet, mint egy hosszabb kezelés. Példaként a hepatitis-C említi, amely 2015-ben főként Amerikában mintegy 12,5 milliárd dollár bevételt termelt a befektetőnek. Egy új gyógyszernek köszönhetően azonban egy 12 hetes terápiával sikerült a betegek 90 százalékát meggyógyítani, így őket már sem kezelni nem kellett, sem más embereket nem fertőztek meg a vírussal. Az amerikai bevétel így mára ezen a téren 4 milliárd dollárra csökkent. Richert szerint bár mindez a társadalomnak jó, a bevételeknek már kevésbé.

A jelentés olyan területeket is említ, ahová érdemes lehet majd befektetni. Ide sorolja a vérzékenységet (hemofília), amelynek 9-10 milliárd dolláros piaca van, és évente 6-7 százalékkal nő a betegek száma. Továbbá “jó üzlet” az elterjedt rendellenességek (gerinc eredetű izomsorvadás – SMA) vagy épp a genetikai szembetegségek kezelése.