Bár tényekkel igazolt, hogy a magyar lakosság katasztrofális egészségi helyzetében jelentős szerepe van a rossz táplálkozási szokásoknak, mégis baromi nehezen változtatunk ezen.
A vaol.hu nevű megyei kormánylap készített egy érdekes riportot a kenyérfogyasztással kapcsolatban. A lap egy pékség online felmérését ismerteti, amelynek egyik lényeges eleme, hogy
a fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen, a válaszadók csaknem fele – 48 százalékuk – ezt vásárolja, ez a réteg a leginkább árérzékeny is. A második legnépszerűbb termék a félbarna kenyér (39 százalék), a harmadik legkedveltebb pedig a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér (26 százalék). Ezeket követi a magvas és rozs- (24-24 százalék), kovászos (15 százalék), rozsos (14 százalék), majd a parasztkenyér (12 százalék). A vásárlók 57 százaléka egyáltalán nem nézi, hogy van-e adalékanyag a kenyérben, mindössze 10 százalékuk tekinthető tudatos vásárlónak.
A lap által megkérdezett emberek többsége azt mondta,
míg korábban kizárólag a fehér kenyér mellett döntöttek, most már náluk is félbarna kerül az asztalra. Ahogyan egyikük fogalmazott, ma már a fehér kenyér nagyon fehérnek tűnik, nálam a félbarna lett az új fehér kenyér.
Sírjunk, vagy nevessünk?
A köztudatba totálisan beleégett, hogy a kenyér SZÍNE összefüggésben van annak egészségünkre gyakorolt hatásával. Tehát a fehér az rossz (egyébként tényleg az), a barna viszont már jó… Hogy mi van? Mitől lenne egy színezőanyagtól jó a barna kenyér? Pláne a félbarna?
Talán eltelik még pár évtized, mire a többség is rájön, hogy mi a különbség a bármilyen színű finomliszttel készült kenyér és a teljes kiőrlésű között. Mi itt írtunk róla korábban, hogy milyen könnyű átverni ezzel egy laikus vásárlót.
