Mi az ideális magasság a testépítéshez?

A testépítés és testmagasság viszonya sarkalatos pontja a sportággal kapcsolatos vitáknak, ám az eredmény magától értetődő. Mennyire számít a méret, és van-e egyáltalán ideális magasság a bodybuildingben?

Mivel ez a sport elsősorban az esztétikáról szól, nagyon fontos, hogy arányosnak tűnjön a színpadon a versenyző fizikuma. Ezt nyilván nehezebb a szélsőséges genetikával rendelkezőnek elérni, tehát egy nagyon alacsony – mondjuk, 160 centi alatti – vagy egy túlságosan magas – 2 méter fölötti – testépítő óhatatlanul ki fog lógni a mezőnyből az összevetéseknél.

A FitnessVolt összegyűjtötte az eddigi Mr. Olympia-győztesek magassági adatait, és az alábbi táblázatban összegezték:

Az eredmény beszédes. 180 centi fölött a 16-ból mindössze három Mr. Olympia-győztes van, közülük is Ronnie Coleman és Lee Haney éppen csak elérik ezt. Egyedül Arnold Schwarzenegger emelkedik ki a mezőnyből a maga 188 centijével. A győztesek átlagmagassága pedig nagyjából egyezik a férfiak átlagmagasságával, ami a világon pont 175 centi körül van.

Persze nagy a szórás, az északi féltekén élők, kiváltképp a fejlettebb államok polgárai magasabbra nőnek, míg Afrikában és Délkelet-Ázsiában a melegebb éghajlat miatt genetikailag nem volt kifizetődő a nagyobb test fenntartása, és ez ma is megmutatkozik az adatsorokban.

170 centi alatt is három egykori győztes van, közülük is a legalacsonyabb a 165 centis Franco Columbu. Hogy ez mennyire nem volt számára hátrány, arra jó példa, hogy Arnold néhai legjobb barátja 1976-ban például többek között a nála 20 centivel magasabb Mike Katzot, a 18 centivel magasabb Ken Wallert és a 10 centivel magasabb Frank Zane-t győzte le egyedülálló izomsűrűségével és kondíciójával. És úgy fest, az arányain sem rontott lényegesen a jelentősen alacsonyabb termete.

Gond-e a magasabb termet?

Röviden válaszolva: előfordulhat, hogy problémát okoz. A testmagasságot nem pontozzák, de azért a bírók is emberből vannak, és az összképbe nagyon is beleszámít, hogy egy testépítő milyen arányokkal rendelkezik.

Egy magasabb versenyzőnek rendre hosszabbak a végtagjai és a középrésze is, így alacsonyabb riválisaival szemben nagyobb izomtömeget kell a karjára és lábaira pakolnia, hogy felvegye velük a versenyt szimmetriában.

Ezzel szemben egy 180 centi alatti testépítő könnyebben produkálhat kompaktabb fizikumot, és kevesebbet kell bajlódnia az aránytalanság kiküszöbölésével.

Ha viszont nem csak a Mr. Olympia-győzteseket vizsgáljuk, azért szép számmal akadnak olyan testépítők is, akik közel kétméteres magasságuk ellenére is előkelő helyezéseket értek el a versenyeken. Itt van például a 196 centis Lou Ferrigno, egykori Mr. Universe, aki fénykorában komoly riválisa volt a nála 8 centivel alacsonyabb Arnoldnak.

A magasságnál fontosabb tényezők

Szimmetria

A magasságnál számos fontosabb tényező létezik a testépítésben. Ott van például a szimmetria, ami – neve is mutatja – arról szól, hogy a versenyző fizikuma egységes, arányos legyen. A felsőtest nem lehet lényegesen fejlettebb a lábaknál, és fordítva sem (bocs, kedves Tom Platz).

Kondíció

A kidolgozottság és a testzsír mennyisége az egyik legfontosabb faktor a bírók szemében. Hasonló méretű és szimmetriájú versenyzők között döntő tényező lehet.

Az izmok elkülönülése

Szakértők szerint a szomszédos izomcsoportok elkülönülésének egy bizonyos (magas) szintje jelenti a különbséget a profi és az amatőr testépítők között. Látványos lehet a combfeszítő és a combhajlító, a bicepsz-tricepsz, valamint a farizmok elválása a többi izomcsoporttól.

Konklúzió

A testépítésben az átlagos, vagy kicsivel afölötti magasságú versenyzőknek van legnagyobb esélye előkelő helyezéseket elérni. Egy nagyon magas testépítő azonos izomtömeg mellett nyurgábbnak tűnik riválisainál, míg egy alacsony versenyző esetében fennáll a veszélye, hogy zömöknek, köpcösnek látják a bírók. A testmagasság egy olyan adottság, amin nem tudsz változtatni, ezért kénytelen vagy hozzá alkalmazkodni.