Nem kell ahhoz mélyreható elemzés, hogy megállapítsuk, a magyar étkezési szokások igencsak távol állnak az egészségestől. Egy cukrozott, szénsavas üdítőt gyártó cég most úgy gondolta, hogy marketing szempontból előnyös lenne neki, ha megrendel egy semmitmondó információkra irányuló kutatást. Nagy örömünkre szolgál megtudni, hogy a magyar családok tagjai milyen gyakran étkeznek együtt, és szerintük hogyan hat ez ki a mindennapi teljesítményükre. Fontos kérdésekre kaptunk válaszokat, hiszen az, hogy a család MIT eszik, teljesen lényegtelen. Mottó: inkább egyél zsíros kenyeret a családdal, mint csirkemellet zöldséggel – de egyedül.
Tartalomjegyzék - erről szól a cikk
Az étkezési szokásokról szóló „kutatás” (MTI)
A magyar családanyák 43 százaléka szerint keveset étkezik együtt a család, főként a hétvégi ebédeket és a hétköznapi vacsorákat költik el közösen – derül ki egy felmérésből.
Míg a hétvégi ebédeken és vacsorákon 80 százalékban, a hétköznapi vacsorákon 61 százalékban étkezik együtt a család. A magyar családok 61 százaléka egyszer sem ebédel együtt hétköznap és a közös reggelik is elmaradnak 46 százalékuknál. Ebből következik, hogy az édesanyák 43 százaléka szerint keveset étkeznek együtt. A 15-18 éves kamaszok még kevesebb időt töltenek a családi asztalnál, az ő esetükben a megkérdezett anyák 50 százaléka kevesli a közös étkezések számát – derül ki egy cukros üdítőitalokat forgalmazó cég megrendelésére készült reprezentatív Ipsos-kutatásból.
A válaszadók 86 százaléka úgy gondolja, hogy a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81 százalék szerint a családi étkezések jótékonyan hatnak a gyermekük szociális fejlődésére és boldog együtt töltött perceket szereznek az egész családnak. Sorrendben ezután következett a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás fontosságának hangsúlyozása.
Az anyák több mint fele úgy vélte, hogy a közös étkezések hozzájárulnak a gyerek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességeinek fejlődéséhez és az önállósodásához. Az iskolai dolgok zömmel a hétköznapi vacsorákon kerülnek elő, a hétvégéken inkább a személyesség kap nagyobb hangsúlyt.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a hétköznapi vacsoráknál az egyszerű elkészítés és az adott étel kedveltsége a fő szempont. Figyelemre méltó, hogy az ételek megítélésében nagy szerepet játszik a nosztalgikus érzelmi kötődés: amit az édesanya evett gyermekkorában, azt ő is szívesen adja. Emellett a házi készítésű ételek is előnyt élveznek a vásárolt termékekkel szemben.
Az Ipsos kutatása idén februárban és márciusban zajlott 500 magyar családanya kérdőíves megkérdezésével és 12 etnográfiai interjúval, ahol családokhoz látogattak el a felmérést végzők.
