Kalóriaszámlálás? Felejtsd már el végre!

Szerintetek a diétázók hány százaléka számolja a bevitt kalóriamennyiséget ahelyett, hogy teljesen logikus módon a tápanyagot kalkulálná? Ismeretségi körünkben ez az arány 100 százalék körül mozog, már ha a laikusokat vesszük alapul. Persze eredményt sem tud egyikük sem felmutatni – vajon miért nem? Mert nem értik az étrend alapjait. Sőt, nem is akarják érteni.

Mint a mesékben

Van ugye a régi dogma, ami így szól: “Több kalóriát kell elégetned, mint amennyit elfogyasztasz, és akkor fogyni fogsz.” De szép is volna, ha ez ilyen egyszerű lenne. Mert ugye annak utánanézni, hogy mit jelent a kalória fogalma, már roppant fárasztó.

Sebaj, tudd meg tőlünk: A kalória (cal) az energia mértékegysége: egy kalória egy gramm víz hőmérsékletét egy °C-kal emeli meg. Tehát egyfajta fűtőérték, ha parasztnyelvre akarjuk lefordítani. Ez azt jelentené, hogy az élelmiszerek összetétele már nem is számít, csak az, hogy mennyi kalóriát tartalmaznak? Nem! Épp ezt kellene végre belátnia mindenkinek. Nézzünk pár testépítő étrendbe is beilleszthető élelmiszert, és “szemétkaja” párjaikat, és mindjárt világos lesz.

Mi tartalmaz 500 kalóriát?

Például:

100 g barna rizs + 100 g csirkemell + 50 g zöldség – vagyis a testépítő táplálkozás egyik legalapvetőbb étkezése.

Képtalálat a következőre: „rice chicken vegetables”

És ami ezzel kalóriamennyiség alapján egyenértékűnek tűnhet:

130 g tészta, magában, minden egyéb nélkül – ez természetesen messze áll attól, hogy teljes értékű étkezésnek nevezhessük, hisz egyedül a szénhidráttartalmával számolhatunk

Képtalálat a következőre: „noodles”

 

7 dl tej – a tejről itt írunk korábban, hogy miért nem tekinthető hasznos élelmiszernek.

Képtalálat a következőre: „milk”

125 g dobostorta – na ez már tényleg vicc kategória.

Egy szelet dobostorta a Gerbeaud cukrászdából

Jól látható, hogy az ételek kalóriatartalma vajmi kevés információt árul el arról, hogy milyen tápanyagok találhatók bennük, és milyen arányban. Az alappéldaként felhozott csirkemell-rizs-zöldség étkezés tápanyagtartalma kiegyensúlyozott. Tartalmaz nagyjából 90 gramm szénhidrátot (komplex), 25 gramm állati fehérjét, és néhány gramm zsírt. Ne feledjük tehát, hogy ez összesen 500 kalória.

Nézzük meg a többi versenyzőt, mi van ezekben:

130 g tészta: 90 g szénhidrát, 0 g állati fehérje, és 7 g zsír. De a kalóriaszámláló átverős diéták követői már ezt nem tudják.

7 dl tej: 35 g szénhidrát (abból is az egyik legrosszabb, a tejcukor, más néven laktóz), 23 g fehérje (lassú felszívódású kazein és laktalbumin), illetve 26 g zsír (telített, és ebben a mennyiségben már bőven haszontalan).

125 g dobostorta: 40g szénhidrát (gyors felszívódású cukrok), 11,25 g fehérje (kb. fele lehet állati) és 33 g zsír (nagyrészt telített)

Eljátszhatunk még ezzel a végtelenségig, de ami tehát a lényeg: soha ne a kalóriaszámlálásra alapozd a diétádat, mert ez a mértékegység semmit nem árul el abból, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Utolsó példa: 10 deka disznózsír ugyanúgy 900 kalóriát tartalmaz, mint egy 40 dekás marhasteak. Pedig micsoda különbség van közöttük.

Ez a kalóriaszámlálós baromság a sporttevékenységek által elégetett energiamennyiséget is ügyesen torzítja. Nyilván nem mindegy, hogy egységnyi kalóriát milyen mozgásforma hatására égetünk el, de sokan még az alvást is beleszámolják (kb. 8 kalória óránként). Vagy akkor a zsírégetéshez ideális aerob edzésnél háromszor annyi kalóriát igénylő futás hasznosabb lenne? Természetesen nem, de erről már itt írtunk bővebben.

A szénhidrátok fajtái

Diétás étrend

Testépítés és vízfogyasztás – miért kell ennyit vedelnünk?

Szentségtörés-e, ha néha kimarad az edzés?

Mikor használjunk gurtnit?

Felesleges gyakorlatok, melyekkel csak az idődet vesztegeted

Elhanyagolt izmok – lehet, hogy ezért stagnálsz?

Profi edzéstervek – érdemes ezeket követni?