Izommemória: ebben bízhatsz, ha hosszú kihagyás után térsz vissza az edzéshez

Az izommemória fogalma kissé misztikus, de aki kényszerült már hosszabb kihagyásra, a gyakorlatban tapasztalhatta, hogy a korábban megszerzett erő és izomtömeg sokkal gyorsabban visszaszerezhető, mint amennyi idő alatt először felépítettük.

Az izommemória segít, hogy ne kezdd újra a nulláról

Minden sportra és fizikai tevékenységre igaz, hogy ha a képességet egyszer már elsajátítottuk, egy hosszabb kihagyás után könnyebben szerezzük meg azt újra. Vannak olyan képességek is, amelyek élethosszig tartanak, klasszikus példa erre a kerékpározás.

A súlyzós edzéssel is hasonló a helyzet. Lehet, hogy 50 kilóról 100 kilóra 3 év kellett, míg eljuss egy gyakorlattal, de ha sérülés, betegség vagy egyéb ok miatt ideiglenesen fel kell hagynod vele, és mondjuk, pont 50 kilóra esik vissza a teljesítményed, nem kell újabb 3 év, hogy ismét elérd azt a szintet. Ha nem követsz el nagy hibát, akkor néhány hónap alatt visszaszerezhető a korábbi erőszint vagy izomméret. Tehát ha már korábban voltál izmos, akkor sokkal könnyebben leszel újra, mintha most kezdenéd a nulláról.

Izommemória fogalma és jelentése

Mi játszódik le az izomszövetben?

Az izommemória nevű jelenség két tényezőn alapszik.

Az egyik az a képességünk, amellyel egy bizonyos mozdulatsort elsajátítunk: a motorikus képesség. Ez a már említett bringázással magyarázható legegyszerűbben, de épp ilyen maradandó, és részben önkéntelenné váló mozgásfolyamat az autóvezetés és a síelés is.

A motorikus képesség elsajátítása után az információ eltárolódik az agyban, és soha nem felejtődik el. Így hívható elő könnyedén a már megszerzett készség akkor is, ha hosszú ideig nem használjuk.

A súlyzós gyakorlatok megtanulása és a mozgásformák beidegződése is jóval hosszabb folyamat egy kezdő számára, mint egy tapasztaltabb gyúrós esetében.

Az izommemória másik fontos összetevője, hogy bár az izmok keresztmetszete és az izomerő gyorsan csökkenni kezd, ha felhagyunk az edzéssel és a megfelelő tápanyagbevitellel, testünk nem szabadul meg teljesen az izomszövettől.

A súlyzós edzés ideális esetben egyrészt hipertrófiát eredményez az izomsejtekben: nő a sejtek, és ezzel együtt a szövet térfogata is. Az edzés abbahagyása pedig értelemszerűen leépülést, csoffadást okoz. Ezt hívjuk atrófiának.

Okoz azonban egy másik, még fontosabb dolgot is: amikor elkezdjük a sportot, új sejtmagok, úgynevezett myonucleusokis képződnek. A vázizmok növekedése során meglévő sejtmagok elérik teljesítménykorlátjukat, ezért a sejteknek újakat kell létrehozniuk. A sok sejtmagúság különös tulajdonsága az izomnak, mely lehetővé teszi azt, hogy az izomrost elszakadásakor a leszakadt részek, melyekben van sejtmag, életképesek maradjanak. A teljesen kifejlett izomban is maradnak be nem épült myoblasztok. Ezeket szatellit sejteknek nevezzük és nagyon fontos szerepet töltenek be az izomsérülés utáni regenerációban, ugyanis ezek a sejtek beépülnek a „meghibásodott” izomrostokba és normál izomrostokká alakulnak át.

A myonucleusokról a tudósok korábban azt hitték, hogy a sport abbahagyása után elpusztulnak. Szerencsére ma már tudjuk, hogy ez nincs így.

Az izomrostmagvak megmaradnak, így ha újra elkezdünk edzeni, ezeket már nem kell a izomsejteknek létrehozniuk. Így sokkal gyorsabban visszaszerezhetjük korábbi formánkat, mintha ismét elölről kellene kezdenünk az egészet. Ezért előnyösebb, ha viszonylag fiatal (de nem túl fiatal) korában kezd valaki edzeni. A serdülőkorban keletkezett myonucleusok életünk végéig segíthetnek abban, hogy a korábbi formánkat, teljesítményünket gyorsabban visszaszerezzük.

Az izommemória folyamata kezdő és edzésmúlttal rendelkező testépítőnél:

Izommemória működése

De mi baja a szervezetünknek az izmainkkal, és miért maradnak meg a sejtmagok?

Nem telt még el olyan hosszú idő az őskor óta, amikor az ember még a túlélésért küzdött, és bizony, az élelemszerzéshez és családja védelméhez óriási hátrányt jelentett volna, ha bármekkora felesleget cipel magán. Azt az izomtömeget, amelyet egy haladó hobbi-testépítő felépített, a szervezet egyszerűen haszontalannak érzi, és rövid időn belül megkezdi a lebontását, ha az az üzenet érkezik az agyba, hogy ennek a szövetnek már nincs funkciója. Ezért edzünk egy izmot legalább egyszer egy héten, ha testépítők vagyunk, de van, akinek elegendő 72 óra is, ha nem trancsírozza szét magát edzésről edzésre.

Másik probléma, hogy az izomzat fenntartása iszonyatos energiát igényel. Olyan energiát, amit testünk létfenntartásra, az életveszélyes helyzetek elhárítására is használhatna. Működik tehát a túlélési ösztön: a felesleges izomzatnak mennie kell, hogy a túlélés biztosítva legyen. Viszont míg az izomszövet szinte zabálja az energiát, a myonucleusok fenntartása szinte semmibe sem kerül, így azok életünk végéig megmaradnak.

Ha hosszabb kihagyásra kényszerültél, ne keseredj el, az újrakezdés könnyebb lesz. Arra viszont ügyelj, hogy ne használd egyből a korábban megszokott súlyokat. Ha 1-2 hónapig voltál kényszerpihenőn, akkor a korábbi súlyok 70-80 százalékát célozd meg, és ajánlott 1-2 hétig még ennél is könnyedebb, teljes testes átmozgató edzéseket végezni. Ugye te sem akarod valami csúnya sérüléssel meghosszabbítani a kihagyást?