A dietetikusok úgy nagy általánosságban fikarcnyit sem konyítanak a sporttáplálkozáshoz. Megbocsátjuk nekik, mert a testépítők étrendjébe ritkán szólnak bele, „szakértelmük” villogtatása leginkább az átlag, nem sportoló ember életmódjára korlátozódik. A napokban viszont érdekes hirdetésre hívták fel a figyelmemet: az Index hirdetésében idézett Bánvölgyiné Judit furcsa dolgokat állít:
„Akár fogyni, akár izmot építeni szeretnénk, célunk elérését segíti a tej fogyasztása.”
Azt a mindenit! Az izomépítés még hagyján, na de tejjel fogyni? Pár sorral lejjebb már meg is cáfolta saját magát, hiszen a tápanyagtáblázatban ott van fehéren-feketén: a tej cukrot tartalmaz, nem is keveset. 100 ml-ben 5,3 gramm tejcukor (laktóz) van, tehát egy literben 53 gramm. Ez hatalmas mennyiség, kíváncsi vagyok, hogyan lehet ezt egy diétába beilleszteni. Mert a tejcukor még csak az edzés utáni glikogénraktárak feltöltésére sem alkalmas.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, a téma kifejtése elmarad. Vajon miképpen lehet tejjel, illetve a cikkben említett gyümölcsturmixokkal (szintén cukros italok) zsírt égetni?
„A tejben lévő tejsavó kitűnően alkalmas az izomépítéshez.”
„A tejben lévő tejsavó kitűnően alkalmas az izomépítéshez.”
Ez teljesen igaz. A tejsavófehérje a legmagasabb biológiai értékű protein, edzés után csakis ezt érdemes inni, lehetőleg gyors szénhidráttal (de nem tej- és gyümölcscukorral). A nap többi étkezése viszont, ha lehet, ne tejsavóra épüljön.
Egy óriási probléma azért mégis van. A tej tejsavótartalma finoman szólva is igen szerény mértékű – egy liter tejben kb. egy gramm van. Tekintve, hogy edzés után illdomos vagy 30-50g tejsavófehérjét bevinnünk, meglehetősen rossz befektetés, ha ezt tejből akarjuk fedezni. 40 liter tejet talán még a nagy Peter Dowdeswell sem bírna meginni, de rosszul is járna az éppen optimális tejsavófehérje mellé mintegy mellékesen beeső két kiló tejcukorral és – a tej típusától függően – 600-1200 grammnyi zsírral.
„A fogyni vágyóknak a sovány termékek fogyasztása ajánlott.”
Klasszikus parasztvakítás. Az ún. „sovány” tej és túró mindössze annyiban különbözik zsíros és félzsíros mutációitól, hogy – mint nevükből kitalálható – kevesebb zsírt tartalmaz. A cukortartalom viszont konstans, és ez az igazi probléma. Az elhízásért döntően az egyszerű szénhidrátok tehetők felelőssé, és csak kisebb mértékben a zsírok.
Sajnos nincs még rend a fejekben, de a fenti számítások talán segítenek belátni, hogy a tej nem optimális táplálék. Hiába tartalmaz értékes tápanyagokat, az értéktelen, sőt, káros összetevői miatt diétázóknak szigorúan tilos lenne fogyasztaniuk. Edzés után sokkal jobb egy tejsavó-koncentrátumot vagy -izolátumot tartalmazó turmix, mert ebben csak a tej hasznos 1%-a van benne. Természetesen tömegnövelő időszak alatt nincs semmi gond, ha lecsúszik 1-2 pohár belőle, de sem a tej fehérje, sem a szénhidrát része nem alkalmas arra, hogy a napi előírt tápanyagbevitelt belőlük fedezzük.
