Ismét egy világraszóló felfedezés: az eleget mozgó, nem túl sokat zabáló népek egészségesebbek

Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltérő táplálékaik ellenére kitűnő emésztésnek örvendtek.

A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend – írta a The New York Times online kiadása.

Az Obesity Revierws című szaklapban megjelent tanulmány készítői több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta.

Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek.

Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár 80 százaléka is szénhidrátokból származik, mások főként hússal laknak jól. Közös vonásokat is találtak: szinte mindegyik népcsoport étrendje növényeken, húson és halon alapul, vagyis olyan anyagokon, amelyek tele vannak tápanyaggal.

Általában sokkal több rostot fogyasztanak, mint az átlagos amerikai. Szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekből vagy keményítőtartalmú, alacsony glikémiás indexű növényekből származik, ami azt jelenti, hogy nincsenek hirtelen vércukor-ingadozásaik.

A cukorfogyasztás sem ritka náluk: a vadászó-gyűjtögető népek azonban leginkább méz formájában jutnak hozzá.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy nincs “egyetlen helyes” humán étrend, hanem igen sokféle táplálék-összetétel mellett is teljesen egészséges lehet az ember.

A mozgás fontossága

A vadászó-gyűjtögető csoportok másik közös vonása a rengeteg testmozgás: sokuk napi 5-10 kilométert is gyalogol. Ennek ellenére energiafelhasználásuk nem nagyobb, mint egy átlagos amerikai iroda dolgozóié.

Ez arra utal, hogy a hivatalos ajánlásoknak a mozgást az egészséges emésztésért kellene propagálniuk.

Közegészségügyi szempontból a vadászó-gyűjtögető népcsoportok legfeltűnőbb vonása, hogy a krónikus betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, rák, magas vérnyomás – viszonylag ritkán fordulnak elő náluk.
Az elhízottak aránya alacsony. Még idős korukban is kiemelkedő a szívük és légzőszerveik egészsége, 2-es típusú diabétesz és emésztési betegségek szinte nem fordulnak elő a csoportjaikban.

Ennek ellenére nem könnyű az életük. A fertőző betegségek miatt nagy a csecsemőhalandóság, a balesetek, a gyomor-bélrendszeri betegségek és a heveny fertőzések is gyakoriak.

Ám akik megérik a felnőtt kort, azok az ipari társadalmakban megszokott degeneratív betegségeket elkerülve öregszenek meg: általában halálukig egészségesek és aktívak. Ez arra utal, hogy az életmódjukban van valami, ami az egészséges öregedést segíti elő.

A modern életmód őket is kicsinálja

Lehetséges, hogy genetikai vagy életmódjukkal nem kapcsolatos más tényezők óvják meg őket a krónikus betegségektől. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy amikor vadászó-gyűjtögető közösségekben született emberek nagyvárosokba költöznek és átveszik a nyugati életformát, ugyanolyan magas lesz köztük az elhízottak és krónikus betegek száma, mint a körülöttük élőké.

Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa és kutatócsoportja a világ minden táján élő vadászó-gyűjtögető és más kis népcsoportok adatait tanulmányozta.

Megvizsgálták a kövületek és a régészeti leletek adatait, hogy megtudják, mit ettek az ember ősei.

Új adatokat a tanzániai hadzák vadászó-gyűjtögető népcsoportjáról szereztek. A hadzák őseik életmódját követik több tízezer éve. Amit esznek, az egyesek szerint “a legősibb étrend”. Pontzer éveken át a helyszínen tanulmányozta életüket.

Vélemény, hozzászólás?