Az inzulinrezisztencia nőknél gyakoribb, de egyre nő a férfi betegek száma is. Ha azt nézzük, hogy hazánkban a diabéteszesek fele még nem is tud betegségéről, nem árt, ha rendszeresen megméretjük az első étkezésünk előtti vércukorszintet.
Mi okozza a betegség kialakulását?
Az inzulin egy olyan hormon, ami azért felel, hogy a cukor a véráramból eljusson szervezetünk sejtjeihez, melyeket táplálni hivatott. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, amikor bizonyos szerveink nem veszik fel a cukrot, a hasnyálmirigy pedig erre még több inzulin-termeléssel reagál. Ezt az állapotot gyakran okozza a sorozatos, nagy mértékű inzulinreakció, aminek hatására zavar keletkezik a sejtek inzulin-receptorainak működésében.
A hasnyálmirigy tehát csak termeli és termeli az inzulint, de a vércukorszint nem csökken, a cukor a véráramban marad, és súlyos károkat okozhat, például roncsolja az ereket. Az állandó magas inzulinszint magas vérnyomáshoz és egyes daganatos betegségek kialakulásához is vezethet.
Az inzulinrezisztencia ritkán vezethető vissza genetikai tényezőkre. Bár nem zárható ki az örökletesség, a kiváltó okok ennél sokkal prózaibbak. Szinte mindig a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll a probléma hátterében.
A gyakori és nagy mennyiségű egyszerű szénhidrát-fogyasztás nagyban elősegíti az illető inzulin-rezisztenssé válását. A betegség kialakulásában a sejtek inzulin-érzékenységét csökkentő telített zsírok fogyasztása is szerepet játszik.
A mozgás pedig – különösen a súlyzós edzés – javítja a sejtek inzulin-érzékenységét. Ha a sport nem része életünknek, megint egy lépéssel közelebb kerülünk az inzulinrezisztencia állapotához.
Cukorbetegséghez vezethet
Mivel a betegek sok esetben nem is tudják magukról, hogy betegek, az inzulinrezisztencia gyakran kezeletlen marad, és csak akkor kerül orvoshoz a páciens, amikor már nagyobb a baj. Ez általában akkor tűnik már csak fel, amikor valamelyik szervünk kezdi megelégelni az állandóan magas inzulinszintet, és zavar áll be a működésében. Nők esetében a betegség indikátora lehet a petefészek funkciós zavara, melynek következtében menstruáció kimaradás, meddőség és fokozott szőrnövekedés jelentkezhet.
Az inzulinrezisztencia megelőzése és kezelése
Ha messze elkerüljük a nem optimális időpontban (súlyzós edzés után) fogyasztandó egyszerű szénhidrátokat, jó eséllyel nem fog inzulinrezisztencia kialakulni. Bár ezek közül a fruktóz nem vált ki jelentős inzulinreakciót, az elhízásért ugyanúgy felelőssé tehető, mint a többi cukorféle.
A feltétlenül szükségesnél semmiképp se fogyasszunk több szénhidrátot, és törekedjünk arra, hogy ezek a szénhidrátok összetettek és alacsony glikémiás indexűek legyenek. Nagyon jó választás például a bab, ami magas magnéziumtartalmával is segíti a betegséggel való küzdelmet.
Az inzulinrezisztencia megelőzésében és kezelésében segítségünkre lehetnek a telítetlen zsírsavak, egyes halfélék, a zöld tea, a króm mint étrendkiegészítő és a fahéj is.
Ha a diéta és a mozgás nem hozza meg a kívánt sikert, a beteg gyógyszeres kezelésre szorul.
