Az előző rész nagy sikerére való tekintettel folytatjuk edzőtermi barangolásunkat, hátha belebotlunk még néhány hülyébe, akik nagy segítségünkre lesznek abban, hogy megutáljuk a flancos fitnesz-komplexumokat, és visszakérezkedjünk a meghitt kis pincetermekbe.
„Jankó vagyok, a koxdíler”
„He’, figyeljélmán egy kicsit! Hanyas kezed van? 43-as? Ecsém, az már nem fog nőni naturálba’. Minden valamirevaló gyúrós tudja, hogy 2-3 év gyúrás után megállsz a fejlődésben. Így nem sok értelme van lejárogatni gyúrni, meg gyúróporokat iszogatni. Hozok neked jófajta napozint, a Sankó is evvel gyúrta ki magát. Azóta kidobó lett belőle, na mit szólsz? Nem mondom, látszik rajtad, hogy gyúrsz, de a strandra ez még kevés. Van jófajta kínai növim is!”
A koxdíler általában maga is cuccozik, de egy fokkal talán tisztább anyagot, mint amit ránk akar sózni. Fontos ismertetőjelei a magas hang, a tetoválások, és a mérsékelt súlyok, valamint a gépek kizárólagos alkalmazása. (Neki már csak „formáznia” kell az izmait, a tömeg rég megvan – gondolja.)
A koxdíler versenyző
Súlyosabb változata az előbbinek, ha a szemetét rád sózni próbáló egyén közismert versenyző. Bizony, nagyon sok top-testépítő foglalkozik koxkereskedelemmel, és saját eredményeivel igyekszik demonstrálni az anyag hasznosságát.
„Te nem szedsz semmit? Hmmm, hát így nem sokra mész. Én koxolok!”
Ha nem mondod, eszembe sem jutna ilyet feltételezni rólad…
A csajozós
Feltett szándéka, hogy a terem összes nőjét ágyba vigye. Vitathatatlan, hogy egy sportoló nő egy nagyságrenddel vonzóbb, mint a tunyábbik fajta, de nem biztos, hogy jó ötlet edzés közben zaklatni ezzel őket.
Fordított eset ritkán fordul elő, de igen érdekesen néznék az illetőre – legyen bármennyire jó csaj – ha mondjuk épp 200 kilóval szerencsétlenkednék a guggolóállványnál, és neki akkor jutna eszébe flörtölni.
Gyerekkel, kutyával érkezők
Az önző viselkedés kirívó példája. Aki gyerekével vagy kiskedvencével jön edzeni, és ezeket az élőlényeket nem képes biztonságba helyezi, nem csak a testi épségüket, de akár az életüket veszélyeztetheti. Képzeld csak el, amikor egy nehéz gyakorlatot végzel, és egy kisgyerek kíváncsiságból hozzáér a tárcsákhoz. Vagy átbújik a lábaid között… Borzasztó veszélyes, de nem egy teremben találkoztam ilyen barom szülőkkel/gazdikkal.
Kuncsaftra vadászó személyi edzők
Vannak periódusok, mint például az egyetemi szorgalmi időszak vége, amikor az edzők álla felkopóban van. Ilyenkor kevesebb gazdag külföldi diákot tudnak behülyíteni, és nincs kinek jó pénzért megmutatni, hogyan lehet tingli-tangli edzést végezni a modern, és semmire sem jó gépeken.
Necces a december is, amikor a túlsúlyos háziasszonyok januárig, a nagy elhatározásig még gyorsan telezabálják magukat az ünnepek alatt. Nehogy ne legyen mit leadni.
Szóval a kuncsaftnélküli személyi edző ilyenkor próbál a bizalmadba férkőzni, és fejcsóválva javítja ki a szerinte helytelenül végzett gyakorlatod végrehajtását, és felajánlja jövőbeli segítségét. Jobb, ha nem fogadod el. A jó személyi edzőnek ugyanis semmi szükséges az efféle direktmarketingre. Nem fog leszólítani, hiszen tele a naptára, és új ügyfél szinte csak kihalásos alapon kerülhet bele.
Te is találkoztál már olyan barmokkal, akik hátráltattak edzés közben? Írd meg kommentben, hadd okuljon belőle mindenki!
A falusi thai bokszos
Miért hányok manapság az edzőtermektől?
Testépítő vagy? Vagy csak egy hisztis kislány?
