A rúd elhelyezkedését tekintve két nagy csoportját különböztethetjük meg a guggolásnak: high bar és a low bar guggolást.
High bar guggolás
Mint a neve is mutatja, a rúd itt magasan helyezkedik el, a csuklyásizom felső részén. Az alapállás viszonylag keskeny, vállszélességű, vagy annál kisebb.
A high bar guggolás során a törzs csak kissé dől előre, épp annyira, hogy a rúd sikja a lábfej középvonalában maradjon. Így tartható meg az egyensúly, és kiküszöböljük a korrekciós mozgások miatti erőveszteséget.
A lábfej 20-30 fokos szögben kifelé néz, a térdek pedig a mozdulat során végig a lábfejek vonalát követik.
Ez a verzió a súlyemelők kedvence, hatékonyan fejleszti a mozdulat alsó szakaszát. A mély high bar guggolás alsó holtpontján a csípő mellett a farizmok és a combhajlítók is jelentős munkát végeznek, így kisebb a térdsérülések veszélye.
Low bar guggolás
Ez a guggolásverzió nagyobb súlyok használatát teszi lehetővé. Itt a rúd lejjebb helyezkedik el, egészen a hátsó deltákig csúszik le, és rajtuk nyugszik. Amennyire a vállak mobilitása engedi, a rudat a törzshöz a lehető legközelebb kell fogni.
A rúd helyzetéből adódóan a low bar guggolás közben sokkal inkább előre kell dőlnünk, a csípőt pedig hátra kell tolnunk. A törzs 45-60 fokos szöget zár be a függőlegessel.
Ebben a helyzetben a csípő nagyobb terhelést kap, mint a kényesebb térdek, ezáltal csökkenthető a térdsérülés veszélye.
A low bar guggoláshoz szükséges egyfajta testi adottság: az tudja végezni, akinek nem túlságosan rövid a törzse. Mert ha a probléma fennáll, akkor csak a csípő emelkedésével tud kellően előredőlni, ezzel pedig a mélység szenved csorbát.
Mikor melyiket válasszuk?
Nagyon egyszerű: ha a mozgatott súly a lényeg, és a testi adottságaid lehetővé teszik, akkor low bar-guggolást végezz. Amennyiben ez a forma kényelmetlen, és/vagy jobban szeretnéd a kvadricepszedet fejlesztni, akkor hig bar-ban guggolj.
Súlyemelők esetében természetesen csak a hig bar játszik.