Halálbüntetést Lance Armstrongnak?

Lance ArmstrongÍgy jellemezte a rá kiszabott szankciókat Lance Armstrong, hétszeres Tour de France győztes. Ez a sportember milliók példaképe (volt?), de most úgy tűnik, minden elveszett. Megfosztották győzelmeitől, egy életre eltiltották a versenysporttól (bár 41 évesen már olyan sok nem lehetett neki hátra a pályafutásából), ráadásul dollármilliókat is bukott a kútba esett szponzori szerződések miatt.

Armstrong ugyanis EPO-t (eritropoietint), tehát tiltott doppingszert használt. Milyen meglepő ez egy élsportolónál, ugye? Az EPO-nak megvan az a hatalmas előnye, hogy nehezen mutatható ki a doppingellenőrzés során, hiszen hamar kiürül a szervezetből, ráadásul használatának mindössze annyi nyoma van, hogy megnő a vörösvérsejtek száma. Kicsit hasonló az IGF-1-hez, ahol a megnövekedett tesztoszteronszint utalhat (de nem szolgál bizonyítékként) tiltott szer használatára.

Armstrongék azért bevetettek még extra trükköket is: vérátömlesztést alkalmaztak, doppingteszt előtt sóoldatot kaptak, így módosítva vérük összetételét.

Többé nem példakép?

Armstrongnak esze ágában sem volt bevallani a nyilvánvalót: doppingolt, ahogyan szinte kivétel nélkül az összes elit sportoló teszi. Mivel nem ő volt az egyetlen, aki EPO-val élt, várható volt, hogy társai közül valakinek egyszer eljár a szája. De miért is tenné, mikor sáros itt mindenki, gyaníthatóan az egész mezőny, és az összes élsport mezőnye.

Vegyük sorra csak az utóbbi 50 év győzteseit, és láthatjuk, hogy szinte mindegyikükről bebizonyosodott, hogy tiltott szert használt. Vannak olyanok is, akik ugyan bevallották, hogy EPO-val dúsították vérüket, de a verseny olyan régen volt, hogy már nem lehetett ezt igazolni. Részletek a letölthető dokumentumban.

Egy hétszeres Tour de France győztes mostantól nem példakép? Talán azoknak nem, akik fikarcnyit sem konyítanak ahhoz, miről szól az élsport, és gyermeki ésszel elhiszik, hogy csupán baromi sokat kell edzeni, és már jönnek is a győzelmek. Az értelmesebbje talán még hozzáteszi, a táplálkozás sem mindegy. Csakhogy ez vajmi kevés ahhoz, hogy világbajnok legyen valaki – még akkor is, ha genetikai csodának születik.

A topversenyzők körül komplett kis team dolgozik, mindig legalább egy lépéssel a WADA előtt járva, és furfangos módszerekkel cselezik ki az ellenőröket. Milliárdos szponzorációkról van szó, és ez az aprócska kockázat a hülyének is megéri. Még annak a hülyének is megérné, aki azt hiszi, “tiszta” versenyek vannak, és csak az doppingol, aki lebukik.

 

Fazekas véletlenül doppingolt?

Van-e doppingmentes győztes az olimpián?

Hirtelen szívhalál – veszélyes a sport?

Végső elkeseredés: kokszoljak?