Elég széles réteg tartozik abba a körbe, akik – bár minden vágyuk, hogy lefogyjanak – semmit nem hajlandóak tenni az ügy érdekében. Pontosabban: semmi olyat, ami munkajellegű befektetés.
Épp ezért virágzik a „fogyasztószerek” piaca, ebben úgy 50-50 százalék felelőssége lehet a rohadék gyártóknak és a tanulni, gondolkodni lusta felhasználóknak.
Végül is mindenki úgy néz ki, ahogyan az neki jól esik, ám a gondok ott kezdődnek, hogy extrém túlsúly esetén az illető a saját életével játszik. Ebbe pedig nem biztos, hogy bele kell törődnie egy családtagnak, aki természetesen szereti és félti elhízott hozzátartozóját.
De mit lehet tenni, ha ez az öngyilkosjelölt nem hajlandó drasztikus életmódváltásra, és képtelen jelentős változtatásokra mind étrend, mind mozgás terén.
Pár dolgot megpróbálhatsz, ha valamilyen szinten tudsz rá hatni, és nem utasít el csípőből mindent, ami csak minimálisan is kibillenti a komfortzónájából.
Told el a tápanyagok arányát a fehérje felé
És természetesen a zsír és szénhidrát rovására. Például több hús, kevesebb köret. Ne hagyd, illetve próbáld leszoktani arról, hogy szénhidrátot fogyasszon magában. Vannak ugye ezek a butaságok, hogy „péksütit” zabálunk zacskóból, vagy csak eszünk egy almát – rosszabb esetben chipset.
Csökkentsd az elfogyasztott étel mennyiségét
Tálalj kisebb tányéron, vagy csak világosan mondd el a páciensnek, hogy rendben, nem lesz drasztikus megszorítás, de ennyivel és ennyivel (lehetőleg lassan, de folyamatosan csökkenő mennyiség legyen) kevesebbet kell ennie mindenből. Az összkalória-bevitel máris kevesebb lesz.
Mozogj vele
Ha az emberben nem alakult egy alapvető mozgásigény, és fogalma sincs róla, hogy mennyi öröm forrása szinte bármilyen sporttevékenység, segítségre lesz szüksége.
Kösd össze a mozgást (ez lehet akár 45 perc gyaloglás is természetesen) valamilyen pozitív dologgal, például elmész vele sétálni, és jut időtök beszélgetni. Vagy az is járható út lehet, ha mondjuk kedvenc sorozatának epizódjait csak szobabiciklizés közben nézheti.
Szóval jöhet bármi, ami pozitív élményként köthető az eleinte rémes kínként megélt mozgás mellé.
Működhet a riogatás is
Nem mindenkinél, de egyes esetekben segíthet, ha mutatsz pár esetet, hogyan halt meg egy-egy túlsúlyos szerencsétlen, és mekkora kockázata van az elhízásnak egyes betegségek kialakulásában.
Hasonló módszer ez, mint a cigarettásdobozokon látható „elrettentő példák”, de talán hatásosabb egy fokkal, hiszen a túlsúly – illetve annak nem leadása – nem olyan jellegű „függőség”, mint a dohányzás.
Motiváld saját példádon keresztül
Ha neked már sikerült, demonstráld előtte-utána fotókkal, adatokkal, hogy igenis sikerülni fog, és kitartó munkával kizárt, hogy ne érne el eredményt.
Vigyázz, ne tűnjön a dolog hencegésnek, simán lehet, hogy ami számodra nem okozott nagy erőkifejtést, másoknak szinte leküzdhetetlen akadálynak tűnhet.
Mindig csak apró célokat tűzz ki neki
Ha azzal ijesztgeted, hogy márpedig itten napi 1000 kalóriánál többet nem ehet, és napi 2 óra edzés nélkül haza se merjen jönni, valószínűleg a visszájára fordul a helyzet.
Lépésről lépésre, de kitartóan és tervszerűen haladj vele.
Egy életmódján változtatni nem, vagy csak alig hajlandó személyt nem egyszerű dolog motiválni. A siker kulcsa az, hogy ráébreszd: a szeretteinek tesz rosszat, ha idő előtt elpatkol.
Kérj segítséget szakembertől
Előfordul, hogy a túlsúly mögött olyan lelki problémák állnak, amelyek megoldásához a családtagok is kevésnek bizonyulnak. Egy pszichológus olyan dolgokat tárhat fel a háttérben, amelyeket a páciens tudat alatt hordoz, és simán lehet, hogy ezek blokkolják a cselekvésben.