Cukor vagy édesítő?

 

Cukorfogyasztás MagyarországonHazánkban az egy főre eső cukorfogyasztás nagyjából 14 kg/fő/év. Bár az utóbbi években tapasztalható némi csökkenés, ételeink, italaink édesítésére még mindig a cukrot használjuk legnagyobb arányban. Talán a cukorlobbi (kontra „rákkeltő édesítők”) eredménye, de az is lehet, hogy csak lusták vagyunk tájékozódni, milyen egészségügyi előnyökkel járna a cukorfogyasztás csökkentése – neadjisten beszüntetése.

A cukor ártalmai

Az egyszerű szénhidrátokat legfőképpen azért kell utálni, mert kulcsszerepet játszanak az elhízásban. Legtöbbjük (a fruktóz pl. pont nem) a véráramba jutás után gyorsan megemeli a vércukorszintet, és ha szervezetünknek nincs szüksége azonnali tápanyagpótlásra (például izmainknak az edzés alatt elhasznált glikogén visszatöltésére), zsírként fog raktározódni.

Cukrot csak lemerült glikogénraktárak esetén, tehát például súlyzós edzés után van értelme fogyasztani. Aerob edzés után nem, mert ez  a mozgásforma – ha helyesen végezzük- a zsírraktárainkat használja energiaként.

Gyakori érv még a cukor mellett az, hogy „de az agyamnak szüksége van rá!” Valójában agyunk nem csak glükózból képes energiaszükségletét fedezni, hanem ketontestekből is. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy a ketogén étrendnél aligha találunk egészségesebbet.

A cukor jelentős részben tehető felelőssé a fogszuvasodásért és az Alzheimer-kór kialakulásáért is.

Tehát összefoglalva, a cukorfogyasztásnak szinte egyetlen előnye van, maga az édes íz. Csakhogy ez olyan anyagokban is megtalálható, amelyek nem okoznak elhízást és más nyavalyákat. Természetesen az oly sokat magasztalt méz nem megfelelő alternatíva, mert a cukortartalma szintén jelentős, tartalmazzon emellett bármennyi ásványi anyagot és vitamint. Fruktóztartalmuk miatt a gyümölcsöket is érdemes hanyagolni, ha diétázunk. Bár a gyümölcscukor glikémiás indexe nem túl magas, üres kalóriának számít, és ha a májunk telítődik vele (kb. napi 50 grammot bír raktározni), menthetetlenül zsírban fog raktározódni.

Az édesítőszerek

A mesterséges édesítőszerek nem tartalmaznak energiát, magyarul kalória- és természetesen szénhidrátmentesek. A leggyakoribbak: szacharin, ciklamát, aszpartám, aceszulfám-k, valamint a szorbit, maltit és a mannit.

Bár elég erősen él a szóbeszédben, hogy ezek ám rákkeltők és egészségkárosítók, jelen pillanatig egyetlen kutatás sem igazolta ezt. Az aszpartám kiemelkedően sok vádat kapott, de végül senki sem sem talált bizonyítékot arra, hogy ez az anyag összefüggésbe hozható lenne bármilyen betegség kialakulásával.

Az édesítőszerek fogyasztása néhol korlátozva van, pl. a ciklamát egyes USA-tagállamokban be van tiltva, míg az EU-ban 7 mg/testsúlykilogramm a megengedett napi bevitel, míg ez az aszpartám esetében 40 mg.

Az édesítőszereket bátran használhatjuk ételeink ízesítésére diéta alatt is, de ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a legkevésbé sem ártunk szervezetünknek, ne fogyasszunk belőlük többet, mint az előírt napi beviteli maximum.

CLA – Csak beveszem, és már le is fogytam?

Q10 koenzim – 30 éves kor után szinte kötelező

Diabetikus élelmiszerek diéta alatt?

Laktóz intolerancia – a tej „áldásos” hatása