Egészségesnek hitt élelmiszerek

Ideje sorra venni, hogy melyek azok a népszerű, széles tömeg által kedvelt termékek, amelyeket ügyes marketing segítségével egészséges élelmiszerként ültettek be a köztudatba. Persze ha valaki tud olvasni (pl. a címkét), vagy rendelkezik némi táplálkozási ismerettel, akkor nehezebb behúzni a csőbe. De ők vannak kisebbségben.

Zsírszegény joghurt

A zsír ellen néhány évtizede olyan sikeres lejáratókampányt folytattak világszerte, hogy úgy tűnik, több generációnak kell váltania egymást, mire talán fény gyúl’ a fejekben. A joghurt reklámját teljes mértékben erre alapozzák: a zsír rossz, az elhízást csakis ez okozza, hisz az egyszerű ember ennyit még képes megérteni.

Joghurt

Az igazság ezzel szemben az, hogy a zsírnál sokkal károsabb az egyszerű szénhidrát – jelen esetben a joghurtban található tejcukor. A cukros ételek ugyanis jelentős inzulin-emelkedést okoznak, a haszontalan tápanyag pedig ezután zsírpárnáinkat fogja gyarapítani. A zsírszegény, vagy zsírmentes jelzőt minden élelmiszer esetében kezeljük fenntartással, és számítsunk rá, hogy cukortartalma magasabb lesz.

Magvas kenyér

Nagyon vicces, hogy mennyi embert be lehet ezzel palizni. „Ez a kenyér x-féle maggal készült” – értsd: sima fehér, vagy félbarna kenyér, megszórva magokkal. Ettől bizonyára más lesz a szerkezete, hiszen hiába van ugyanúgy finomlisztből, ez a néhány szem mag máris egészségessé tette. Hasonló átverés lengi körbe a barna kenyeret is.

Magvas kenyér

Nyilván attól, hogy némi színezőanyagot is felhasználtak a pékek, megszűnt szemétkajának létezni. Az átlagembernek halvány fogalma sincs a szénhidrátok típusairól, de úgy egyáltalán arról sem, hogy mit tartalmaznak az élelmiszerek. Finomnak finom, aztán csodálkozik az egyszerű lélek, hogy mitől hízott el ennyire.

Müzli, müzliszeletek

A reggeli müzli (mindenképp tejjel, hisz a tejcukor az „kell”) és a sokak számára komplex étkezést jelentő müzliszeletek valamiért úgy vonultak be a köztudatba, hogy ezek szuper egészséges élelmiszerek. Pedig csak venni kéne a fáradságot, és elolvasni, mi van a dobozra/csomagolásra írva.

Müzliszelet

E termékek gabonából vagy kukoricából készülnek, és édesítésükre előszeretettel használnak cukrot. Erről árulkodik az igen magas szénhidráttartalmuk is. Teljes értékű fehérjét müzliből nem tudunk hasznosítani, hiszen állati fehérje ezekben egyáltalán nincs. Az elvetemültebbje odáig is elmerészkedik, hogy a müzlit „zsírmentes” jelzővel reklámozza. Na igen, a libazsír meg cukormentes…

Mangalica sertés

A disznóhús magas zsírtartalma miatt nem a legoptimálisabb fehérjeforrásunk. Diétázók számára kifejezetten rossz megoldás, persze a ketogén diéta ez esetben is kivétel. No de itt van ez a derék mangalica, amiről annyi helyen olvastuk, láttuk, hallottuk már, hogy ha ezt eszed, jót teszel az egészségednek. Mire alapozzák ezt? Állítólag a mangalica húsa nagyobb arányban tartalmaz telítetlen és többszörösen telítetlen zsírokat, mint a többi sertésé, sőt, vetekszik a tengeri halak köztudottan magas „jó” zsír tartalmával. Hogy ezt cáfolhassuk, elég bemutatnunk ezt az ábrát, ahol a hazánkban tenyésztett sertésfajták zsírsavprofilját elemzik (MN – magyar nagyfehér, ML- magyar lapály sertés).

Mangalica zsírsavak

Forrás: ohki.hu

(Kép forrása: ohk.hu)

Gyümölcslevek

A hazánkban forgalmazott gyümölcslevek döntő többsége hozzáadott cukrot tartalmaz. Ez még a 100% gyümölcstartalmú termékek egy részére is vonatkozik.

Gyümölcslé

Első dolgod legyen elolvasni, hogy mi van a dobozra írva, és ha az amúgy sem kevés „természetes” gyümölcscukor-tartalma mellett még plusz cukor is van benne, tedd szépen vissza a polcra. Ha valódi 100 százalékos gyümölcslevet akarsz, szerezz be egy gyümölcsfacsarót, és indulhat az alkaredzés.

Diétás (light) üdítőitalok

Rafinált megoldás, mert ugyan a kalóriatartalmuk valóban 0, vagy attól minimálisan több, de a light üdítők számos olyan anyagot tartalmaznak, melyeket ha jobban ismerne a nagyközönség, drasztikusan visszaesnének az eladási adatok.

Cola

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A diétás kóla például bőségesen tartalmaz koffeint, amiről tudjuk, hogy dehidratációt okoz, és persze nem mindig van szükségünk az általa gerjesztett pörgető hatásra sem. A másik nagy ellenségünk a foszforsav. Kifejezetten káros a fogakra, azáltal, hogy kioldja belőlük a kalciumot, és ugyanezen tulajdonsága miatt a csontok szilárdságára is veszélyt jelent.

Ha még eszünkbe jutnak újabbak, hamarosan folytatjuk. Addig is olvasgassátok az élelmiszerek címkéit, és ha valami gyanús, olvassatok utána!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük