A mai edzés előtt elgondolkodtam azon, hogy az utóbbi hónapokban túlságosan súlycentrikusan edzettem. Volt egy kisebb erőemelő verseny a múlt héten, és – bár sérült voltam – összetettben sikerült egy harmadik helyet megcsípni. Szóval ez volt 2012. utolsó kihívása, és úgy döntöttem, nem foglalkozom most a használt súly nagyságával, csakis a helyes végrehajtásra figyelek. Melledzés volt, látható, hogy a szép kivitelezés miatt jelentősen csökken a megszokott súlyokkal elvégezhető ismétlésszám, de cserébe minőségi izommunkát végeztem, sérülésveszély nélkül.
Melledzés, 2012.12.23.
Fekvenyomás (zárójelben a megszokott technikával elérhető ismétlésszám):
50×12
90×10
110×10
130×7 (20)
150×4 (10-12)
170×1 (4-5)
Fekvenyomás 30 fokos padon:
50×10
90×10 (20)
110×10 (15)
130×3 (8)
A ferdepados nyomásra már nagyon bedurran a mellizmom, és az utolsó két sorozatban el is értem a fájdalomküszöböt. Nem volt szükség tárogatásra, sem egyéb kiegészítő gyakorlatra.
Néha érdemes egy kicsit visszábbvenni az egónkból, és kipróbálni, mekkora súlyokat tudunk teljesen szabályosan megmozgatni. Igazság szerint mindig így kellene edzeni, de egy erőemelőnek ezt egy kicsit nehéz a fejébe verni. Ha testépítő vagy, soha ne térj le erről az útról!
Könyöksérülés – sokadjára
Tömegnövelés, 16. hónap – fekvenyomó csúcs
