A Föld lakosságának mintegy fele életében legalább egyszer átesik ezen a sokszor kínosnak titulált betegségen. Maga az aranyér egy olyan érköteg, melynek szerepe elengedhetetlen a végbél normális működéséhez és a széklet visszatartásához.
Mikor beszélünk aranyér betegségről?
Aranyér betegség akkor alakul ki, ha az érköteget tartó kötőszövet megnyúlik, és az aranyeres párna lecsúszik, és előbukkan a végbélből. Fontos, hogy minél előbb orvoshoz forduljunk, mert kezelés nélkül nagyon súlyos panaszokat okozhat az aranyér. A végbélrák tünetei is hasonlóak, ezért semmiképp se halogassuk a vizsgálatot.
Az aranyér tünetei
A betegség jellemző ismertetőjegyei a következők:
- végbéltáji viszketés
- fájdalom
- vérzés
- székletürítési nehézségek
- az aranyércsomó kitüremkedése
- váladékozás
Ha a kezelés nem történik meg időben, akár az aranyeres csomó kizáródása (aranyeres krízis) is bekövetkezhet, ami azonnali sebészeti beavatkozást igényel. Az állandósuló vérzés vérszegénységhez vezethet, a fájdalom pedig megnehezíti mindennapi életünket.
Mi történik a rendelőben?
Az aranyér gyanújával orvoshoz forduló betegek célszerű, ha a vizsgálat előtt elvégzik nagydolgukat. Egyéb előkészület nem szükséges, de számítsunk az alábbi témákkal kapcsolatos kérdésekre: az elmúlt néhány nap székelési viszonyai, családban korábban előforduló daganatos és egyéb betegségek, fájdalom van-e, illetve tapintható- e a kitüremkedő aranyér csomó.
A vizsgálat során a beteg oldalt fekszik, felhúzott térdekkel. Először a panaszos terület szemrevételezése történik meg, majd az orvos ujjal kitapintja a végbéltájék környékét. A végbéltükrözés a végbél alsó 4-8 centiméterét segít feltérképezni.
Az aranyér súlyossági fokai
Az aranyér betegség súlyosságától függően négy stádiumra osztható:
1. vérzés már jelentkezik, de kizáródás nem fordul elő.
2. Székelés vagy egyéb nyomásfokozódás esetén végbélen kívülre kerülhetnek az aranyeres csomók, de spontán visszahúzódnak.
3. A székelés során előesett csomók csak külső segítséggel (ujjal) nyomhatók vissza.
4. Az aranyeres csomók kizáródnak, és állandóan a végbélen kívül helyezkednek el.
Az aranyér kezelése
Kevésbé súlyos esetben eredményre vezethet a konzervatív kezelés, mely étrendbeli változtatásokat követel meg: növelni kell a rostbevitel és a folyadékfogyasztást, ezáltal lazább állagú lesz a széklet. Használhatók különféle végbélkúpok és szájon át szedhető készítmények is. Ambuláns megoldások közé sorolható az érhalmaz tövére felhelyezendő gumigyűrű, az injekciós kezelés, vagy az artéria alátöltés.
Ha a betegség súlyosabb stádiumában kerül diagnosztizálásra, műtéti beavatkozást kell végezni. Európában leggyakrabban a Milligan-Morgan-féle nyitott aranyérműtétet végzik, melynek a során a végbélzáró izomzatról lemetszik az aranyeres csomót, és lekötik a tápláló eret.
Modernebb beavatkozási mód a Longo-műtét. A 3-4. stádiumú, kizáródásos aranyerek kezelésére használják. Az eljárás lényege: egy körkörös bélvarrógéppel nyálkahártya hengert vágnak ki, a szöveteket pedig varratsorral egyesítik.
A kórházból általában akkor mehet haza a beteg, ha az első normális székletürítés megtörtént.
Edzés aranyérrel
Az aranyér betegség enyhébb stádiumai nem jelentik azt, hogy teljesen fel kell hagynod a súlyzós edzéssel. Lehetőség szerint ne most dönts rekordokat, és hagyd el a guggolást, felhúzást. Eredményes lehet a C-vitamin bevitel növelése is, akár napi 10 grammig is felmehetsz.
Próbáld kerülni azokat a gyakorlatokat is, amelyek a gerincet hosszirányban terhelik, pl. állva nyomás mellről, vagy a vállvonogatás. Természetesen minden esetben kérd ki kezelőorvosod véleményét!
