„A zsír átalakul izommá!” Gyakran hallhatjuk ezt a furcsa kijelentést kezdőktől, vagy az edzést még el sem kezdő, de már most rettentő okos személyektől. Ez is tipikusan olyan szóbeszéd, ami emberek millióit hülyítette már meg.
Az megvan, amikor a vékony kissrác irigykedik a kövér edzőtársára? „Te sokkal könnyebb helyzetben vagy, már eleve nagy tömeged van, és majd a zsír átalakul izommá.” Ha ez így menne, akkor minden testépítő először szumóversenyző méretűre hízna fel, és csak utána kezdené a hájból való izomgyártást.
Fából vaskarika?
Nem árt, ha egy kicsit elmélyülünk az ember szövettanában. A szövet fogalma egyébként – kissé szabadon fogalmazva -: olyan sejtek és a sejtközötti állomány összessége, melyek egy azonos funkció betöltésére szakosodtak. Testünk négyféle alapszövetből áll:
- Hámszövet
- Kötő- és támasztószövet – ide tartozik például a zsírszövet
- Izomszövet – ezt nem kell magyarázni
- Idegszövet
Amint látható, az izomszövet és a zsírszövet teljesen más funkcióval bír. Zsírszövetből mindjárt kétféle is van.
A fehér zsírszövet szervezetünk egyik legfontosabb energiaraktára. Ha a bevitt kalória bőven meghaladja a felhasználtat, ez a szövet gyarapodásnak indul, és ínségesebb időkben segít átvészelni a táplálékszegény periódusokat. Fontos hőszigetelő szerepe sem elhanyagolandó. A barna zsírszövet a csecsemőkorban létfontosságú hőtermelésben játszik szerepet. A zsírszövet passzív tárolószövet, mozgásra, összehúzódásra nem képes.
Az izomszövet viszont összehúzódhat és elernyedhet, eközben változik a hossza és a feszessége. Az izomsejtek már képesek munkát végezni, ez pedig – ismét csak nagyvonalakban összefoglalva – a következő módon történik:
Ha az izomsejteket inger éri, ATP (Adenozin-trifoszfát) felhasználása mellett új kötések jönnek létre az aktin és a miozin szálaik között. Ezek egymáshoz viszonyítva elcsúsznak, ami a sejtek összehúzódását eredményezi.
Szóval a nagyokosok szerint a tökéletesen passzív zsírsejtek izommá alakulnak. Tegyünk már fel nekik egy kínos kérdést: hogyan? Az emberi test szövetei között nincs átjáróház. Csontszövetből nem lesz idegszövet, zsírból pedig nem lesz izom.
Akkor miért hiszik sokan, hogy a zsír átalakul izommá?
Valószínűleg a kezdők által tapasztalható testösszetétel-változás. Ha egy korábban súlyzós edzést nem végző ember elkezd edzeni, az első néhány hónapban gyors fejlődést fog tapasztalni. Az anaerob edzés hatására felpörög az anyagcseréje, és az izomnövekedés mellett veszít némi zsírt is.
Ráadásul a kövérebb srácok jó eséllyel endomorf testtípusúak, és így tényleg gyorsabban fejlődnek, mint egy e tekintetben peches ektomorf. De ez nem jelenti azt, hogy a zsírból építi fel izomzatát! Más kérdés, hogy ha jön a diéta, vért fognak izzadni, mire leadják a fölösleget.
Mi ebből a tanulság? Szüless mezomorfnak, és mindig olvass utána, ha valaki olyan dolgot közöl veled tényként, amit nem tud logikus érvekkel alátámasztani.
Rostfogyasztás – mennyit, és milyen forrásból?
Edzés, étkezés a börtönben – exkluzív interjú egy igazi fegyenccel
A legnagyobb táplálkozási tévhitek
