A mellizom két részből áll: felső és alsó mellizomból. A felső rész tapadási pontjai a felkarcsonton és a kulcscsonton találhatók, lejjebb pedig a szegycsonthoz és a bordákhoz csatlakozik.
Felsőtestünket legyezőszerűen borítja be a mellizom, funkciója a karok és a váll előre való mozgatása és távolítása testünktől. Kezdő, haladó és profi testépítők egyaránt szívesen edzik mellizmukat, mivel nem tartozik a makacs, nehezen fejleszthető izmok közé.
A mellizom edzése
Fekvenyomás vízszintes padon
Bátran kijelenthetjük, hogy ez a világ legnépszerűbb testépítő gyakorlata. Ha kíváncsiak vagyunk valakinek az erőszintjére, nem azt kérdezzük, hogy mekkora súllyal végzi az állóvádli gyakorlatot, hanem azt, hogy mennyivel nyom fekve. A fekvenyomást végezhetjük rúddal és egykezes súlyzókkal is.
Ha rudat használunk, nagyobb súlyokat tudunk megmozgatni, de a mozdulat pályája kötöttebb lesz, mint egykezes súlyzókkal végezve a gyakorlatot.
Fekvenyomás végzése közben ügyeljünk arra, hogy fenekünk ne emelkedjen fel a padról, a súlyt teljesen engedjük rá mellkasunkra, és ne „pattintsuk” kinyomáskor. Koncentráljunk mindvégig a mellizmunkara, ne a segédizmok (váll, tricepsz) dolgozzanak.
Fekvenyomás ferde padon
A mellizom felső része itt nagyobb terhelést kap, mint a középső vagy az alsó. Akár első gyakorlatként is alkalmazható edzéstervünkben. A vízszintes padon végzett nyomáshoz képest valamivel kevesebb súlyt tudunk így megmozgatni.
A pad dőlésszöge ne legyen túl nagy, optimális a 30 fok körüli. Ha 45 fok fölötti a dőlésszög, már túlságosan is besegítenek az elülső deltaizmok.
Tárogatás
A mellizom edzése a különféle nyomógyakorlatok mellett jó, ha olyan mozdulatot is tartalmaz, amely a kart és a vállakat a test középvonala felé mozgatja.
Tárogatáshoz nem célszerű túl nagy súlyt használni, 10-12 ismétlés szükséges ahhoz, hogy mellizmunk megfelelő stimulációt kapjon. A gyakorlatot akkor végezzük helyesen, ha könyökünk kissé hajlítva marad, a mozdulat tetején pedig ne koccanjanak a súlyzók – így lekerül a terhelés a mellizomról. A tárogatást végezhetjük ferde padon is, ha mellizmunk felső része kevésbé fejlett.
Tolódzkodás
Mell- és tricepszgyakorlat, minél inkább előre dőlünk, annál nagyobb terhelést kap a mellizom. Ha testsúlyunk kinyomása már túl könnyű, köthetünk magunkra nehezékként plusz tárcsákat.
Áthúzás
A mellkas tágítására és a fűrészizmok fejlesztésére alkalmazható gyakorlat. Leghatásosabb, ha keresztbe fekszünk egy padon, és egykezes súlyzóval végezzük az áthúzás (pull over) gyakorlatot. Itt sem szükséges nagy súlyokat használnunk, tegyük az áthúzást mellizom edzésünk végére.
Kereszthúzás csigán
Két csiga szükséges ehhez a gyakorlathoz, változatosabbá tehetjük így az edzésünket. Kiegészítő gyakorlatként beiktatható néha edzéstervünkbe.
Nyomás mellgépen
A fekvenyomáshoz hasonló gyakorlat, de kevésbé hatásos, mert a gép erősen behatárolja a mozgástartományt. Ha sérüléssel bajlódunk, hasznos lehet a sérült terület körbeedzésére.
Mell edzésterv
Mell edzésünk mindig tartalmazzon egy alapgyakorlatot, ez lehet vízszintes, vagy ferde padon végzett fekvenyomás. Akár mindkét nyomásfajtát is használhatjuk, változatossá teheti edzésünket, ha az egyiket egykezes súlyzókkal hajtjuk végre. Egy-két kiegészítő gyakorlatot is választhatunk, hogy mellizmunkat minél több szögből meg tudjuk dogoztatni.
Például:
Fekvenyomás vízszintes padon: 12, 8, 6 ismetlés
Fekvenyomás ferde padon egykezesekkel: 10, 8, 6 ismétlés
Tárogatás: 3×10
vagy:
Fekvenyomás ferde padon: 12, 8, 6 ismétlés
Tolódzkodás: 12, 8, 6 ismétlés
Kereszthúzás csigán: 3×10
A testépítők nem erősek?
Egy nap csak egy izomcsoportot eddzek?
Mikor érdemes csúcsdöntéssel kísérletezni?
Ha megállsz a fejlődésben
