Alapvetően jól vizsgáztak a november elsejétől érvényes, és a szombaton zárult világbajnokságon bemutatkozott új súlyemelő kategóriák, amelyek többségében világcsúcsok sora született a türkmén fővárosban – írja az MTI.
A magyar elnök, Aján Tamás irányította nemzetközi sportági szövetség, az IWF két évtized után változtatott ismét, s az eddigi nyolc-nyolc helyett tíz-tíz férfi és női súlycsoportot hívott életre szakértők bevonásával, matematikai-statisztikai számítások figyelembe vételével kialakítva az új kategóriákat. Ezekből hét-hét szerepel majd a 2020-as, tokiói olimpián, és súlyemelő körökben nagyon bíznak benne, hogy ott lesz az ötkarikás programban a 2024-es, párizsi nyári játékokon is.
A derűlátást megalapozhatja, hogy ami miatt bizonytalanná vált a sportág olimpiai jövője, vagyis
a nagy számú doppingolás nem folytatódik tovább, s meghozza a várt eredményt az a minden korábbinál nagyobb szigor, amellyel az IWF nekilátott, hogy rendet teremtsen a háza táján a tiltott útra lépőket kellőképpen büntetve.
Bizakodásra adhat okot a sportágért aggódók számára, hogy Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke nem olyan rég már követendő példának állította az IWF-et a többi nemzetközi szövetség elé, amiért következetesen küzd a doppingolók ellen, egyszersmind
a tiszta sportolók védelmében,
s maga az IWF is rendkívül aktívan dolgozik azért, hogy kikerüljön a „veszélyzónából”.
„A sportágnak itt, Asgabatban is megint bizonyítania kellett, miután a NOB nagyon kemény figyelmeztetést adott, hogy tisztítsuk meg a doppingtól a súlyemelést. Jó szándékú figyelmeztetésnek tekintem, aminek meg akarunk felelni, de látni kell: a dopping esetében egyetemes gondról van szó, ezt a súlyos kérdést a mi sportágunk önmagában, egyedül, máról holnapra nem tudja megoldani” – reagált Aján Tamás az MTI érdeklődésére.
Hozzátette, a NOB folyamatosan
nagyon szigorúan ellenőrzi, hogy a súlyemelésben milyen a doppinghelyzet, s leszögezte, hogy a tiltott segítséget még az erre szakosodott nemzetközi szervezet, a WADA sem volt képes kiszorítani az élsportból.
További nehézség, hogy – az elnök szavai szerint – egy bizonyos régiója a világnak a doppingszert a felkészülésnél használja, természetesnek veszi.
„Ezért is drasztikus rendelkezésekre van szükség” – folytatta Aján Tamás. „A súlyemelés volt az, amely eleve négy országot eltiltott a riói olimpiai részvételtől, és aztán kilenc országot felfüggesztett, mi tehát nagyon határozottan léptünk fel. Hogy mi lesz Párizsban? Ami tény: a NOB kitolta a sportágunk olimpiai programban való szerepléséről hozandó döntését egészen decemberig, mert megvárja, hogyan alakul súlyemelésben az októberi ifjúsági olimpia, s a mostani felnőtt vb doppingellenőrzésének az eredménye.”
Az IWF első embere elmondta, hogy a türkmenisztáni vb-n több mint 200 versenyzőt vetettek alá doppingkontrollnak, vagyis a teljes mezőny egyharmadát nézték meg.
„Sehol sincs ennyi ellenőrzés, mint nálunk, sok sportágban egész évben nem csinálnak annyi tesztet, mint mi most a vb-n. De már a világbajnokságot megelőzően is az idén több mint 2300 mintavételt végeztünk a súlyemelők körében szerte a világon.”
Aján Tamás, akit külön is fogadott az ország államfője, úgy értékelte, hogy Türkmenisztán egészen különleges vb-t rendezett, amely mögé a helyi politikai és gazdasági vezetés felsorakozott.
„A szervezők, a rengeteg önkéntes, mindenki a végig segítőkész házigazdák részéről mindent megtett a sikerért. Rendben volt a csarnok, a szállás, az ellátás, és igen magas szinten rendezték meg a versenyeket kormánytisztviselők bevonásával” – mondta az IWF elnöke.
Kommentár: kíváncsian várjuk, sikerül-e kisöpörni a doppingot a súlyemelésből, aztán jöhetnek a 30-40 százalékkal gyengébb teljesítmények. A többi sport meg nyilván doppingmentes, az olimpiai bajnokok mind tiszták, főleg azok, akik még doppingellenőrzésen is átestek.
Hisz olyan, hogy ürülési idő, meg kimutathatatlan teljesítményfokozók csak a mesében léteznek…
