A nyápic gyúrós

Természetesen nem a típuspéldányunk külső adottságait gúnyoljuk, kizárólag az edzéshez való hozzáállását – vagy inkább hozzá nem állását – boncolgatjuk.

Valahol az lenne a normális, hogy ha már elkötelezted magad valamelyik sportág mellett, akkor azt lehetőségeidhez mérten csináld is tisztességesen. De ez a tag – nevezzük Tibinek – valami egészen mást művel. Így lesz az általa képviselt filozófiából a sport – esetünkben a testépítés/erőemelés – nyomasztó paródiája.

Tibor nem hajlandó akármikor lemenni a terembe. Őfőméltósága csak akkor ér rá edzeni, ha az alábbi körülmények adottak:

– nem esik az eső

– a kinti hőmérséklet 22,2 és 23,1 Celsius fok között alakul

– nem menstruál a csaja

– nem jön közbe egy halaszthatatlan sörözés

– nincs lelki válságban bármi miatt.

Hősünk úgy van vele, hogy nagy izmokat, “felfújt” testet semmiképp sem akar, ezért baromira ügyel arra, hogy ne vigye túlzásba a “kondizást”.

Főbb alapelvei az edzés terén:

– kis súllyal sok ismétlés (az ugye még “szálkásít” is)

– bukásig soha nem végez egy sorozatot, az már túlzás, túl nagy lesz tőle

– guggolni nem szokott, mert fáj a térde/dereka/mindene, de ha mégis rászánja magát, akkor csak félútig rogyasztgat

– felhúzás, az meg mi?

– az alkarozáshoz is súlyemelő övet használ.

Tibor étrendje is vicces:

– mindegy, mi van az ételben, csak finom legyen.

A nyápic gyúrós az edzőteremben sok vizet nem zavar, esetleg akkor gyűlhet meg vele a bajod, ha a guggolóállványon bicepszezik, vagy 15 perces szériák közötti pihenőidejét épp ott tölti, ahol te dolgoznál. A szelfi azért elkészül már az első alkalomkor.

A fő probléma vele a megbízhatatlansága, no meg motiválni sem tud igazán, ha ilyen partnerrel vagy kénytelen együtt edzeni. Jobb, ha elkerülöd!

Őt lehet, hogy jogosan “buzizná” le Kathi Béla.