A magyarok nem ismerik fel az egészségtelen élelmiszereket
A Consumers International és a Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi felmérése szerint a magyaroknak csak 33 százaléka tudta eldönteni a zsír-, cukor- vagy sótartalom alapján, hogy melyik termék egészségesebb. Ezzel hazánk lett az egyik legrosszabbul teljesítő ország.
“A vizsgálatból kiderült, hogy sokat javít a helyzeten, ha színkódos jelölés van a termékek címkéin, így már a hazai fogyasztók 91 százaléka ki tudta választani az egészségesebb élelmiszereket.
A kilenc országra kiterjedő felmérés során a résztvevőknek a saját országukban közismert termékek fotóit mutatták színkódos, illetve egyszerű táblázatos jelöléssel. A fogyasztóknak ez alapján meg kellett mondaniuk, hogy az adott élelmiszer alacsony, közepes vagy magas zsírtartalmú-e, több termék esetén pedig melyik az egészségesebb.
Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint egyértelmű jelölés hiányában átlagosan a válaszadók 42 százaléka tudta megítélni, hogy az adott termék mennyi zsírt, cukrot vagy sót tartalmaz. A magyar fogyasztók a 33 százalékos jó válasszal jelentősen elmaradtak például a kanadaiak vagy az angolok mögött, akik 60, illetve 50 százalékban ki tudták választani az egészségesebb élelmiszereket.
A színkódos (piros, sárga, zöld) jelölés nagyon sokat segített, a jó válaszok aránya így átlagosan 90 százalékra nőtt, a magyarok pedig a 91 százalékos eredménnyel kissé meg is haladták az átlagot. A felmérés célja az volt, hogy rámutasson, milyen kihívásokkal kell szembesülniük a vásárlóknak nap mint nap, ha egészségesen akarnak étkezni.”
Tartalomjegyzék - erről szól a cikk
Színkóddal hülyítik a népet
Rebesgetik, hogy az emberiség intelligenciahányadosa csökkenőben van. Bár ezek vitatható kutatások, könnyen belátható, hogy a színkódos megoldással sem arra ösztönzik az embert, hogy végre egy kicsit tanuljon, olvasson már utána a dolgoknak, hanem arra, hogy kényelemből csak a színt olvassa le, és felülről eldöntik helyette, hogy mely ételeket ajánlatos fogyasztania.
Vajon külön színnel jelölik az egyszerű és összetett szénhidrátokat? Mi a helyzet a telített és a telítetlen zsírokkal? Az egészséges telítettekkel?
Reméljük, ez a színkódosdi nem jut tovább a kísérleti szinttől, és marad még egy kis remény arra, hogy egyszer megvilágosodunk, és iskolai tananyag lesz az egészséges táplálkozás.
