Már olyan sokszor tapasztaltuk saját bőrünkön is, hogy mekkora sötétség uralkodik a nép fejében, hogy ideje összeszedni, miféle sületlenségekkel találkozunk lépten-nyomon, amikor egyes szerencsétlen példányok tanácsot szeretnének kérni, vagy épp elpanaszolják, hogy valamiért csak nem jönnek a várva várt eredmények.
Kihagyni a reggelit, mert az „fogyaszt”
Az biztos. Főleg az izomzatot. Az étkezés kihagyása minden esetben oda vezet, hogy testünk kénytelen izmainkat felhasználni ahhoz, hogy energiát nyerjen életfolyamatainkhoz.
Miért nem a zsírhoz nyúl? Kevesen tudják, de a zsírszövet szervezetünk számára „fontosabb”. Csupán néhány ezer éve jutunk napi rendszerességgel táplálékhoz, ezért emlékezetében még elég friss a sok ezer éves bizonytalan élelemhez jutás időszaka. A vastag zsírpárna ilyenkor életet mentet.
Aki tehát zsírvesztésben bízva kihagyja a reggelit, elköveti a lehető legnagyobb butaságok egyikét. Reggel egyébként is lemerült glikogénraktárakkal ébredünk, ezért némi gyors szénhidrát sem fog kárt okozni.
Este 6 után tilos enni
A másik idióta szokás. Nehezen lehetne már kideríteni, hogy honnan terjedt el, de annyi bizonyos, hogy korunk egészségre legkárosabb médiaszereplői, a női és egyéb életmód magazinok terjesztik rendíthetetlenül ezt az elméletet.
A magyarázat erre legtöbbször az, hogy „este 6 után a szervezet már átáll raktározó üzemmódba, és amit ezt követően eszünk, abból zsír lesz.” Sületlenség ez is. Ha diétás étrendet követünk, a szénhidrátbevitelt érdemes este lecsökkenteni, és már csak rostos forrásokat használni (pl. zöldségek), a fehérje viszont izmaink védelme érdekében minden étkezésünk során konstans kell, hogy legyen. Az energiabevitelt fedezhetjük telítetlen zsírsavakból, így a szénhidráttal ellentétben nem kell jelentősebb inzulinreakciótól tartanunk. Ami ugye könnyedén vezethet elhízáshoz.
A túl sok vitamin káros
Ez is a média által életben tartott, bármiféle tudományos alapot nélkülöző, roppant mód káros mítosz. Jól jön ez a gyógyszergyártóknak is, hiszen – leegyszerűsítve – minél kevesebb vitamint fogyasztunk, annál nagyobb valószínűséggel betegszünk meg, és annál több gyógyszert vásárolunk.
Tehát visszatérve a vitaminok „veszélyeire”, tudnál olyan példát mondani, amikor valaki bizonyíthatóan vitamin-túladagolás miatt lett beteg? Na ugye!
Külön vicces, hogy az esetek többségében egy vízben oldható – tehát a szervezetből elég hamar kiürülő – vitamin, a C-vitamin lesz bűnbaknak kikiáltva. Leggyakrabban a vesekőképződéssel példálóznak, nézzük, hogyan cáfolták meg ezt az elméletet a közelmúltban.
Nyugodj meg, zsírban oldódó vitaminból sem egyszerű annyit elfogyasztanod, hogy bajod legyen tőle.
Csökkentsük az étvágyat
Az, hogy étvágyat csökkentünk, éhségérzetet nyomunk el, nagyon rossz kiindulópont. Ha nem tudod megállni, hogy ne egyél szemétkaját, nem vagy elég érett a diétához. Az elhízás nem elsősorban az elfogyasztott étel mennyiségétől függ, hanem a minőségétől.
Vannak bizonyos ételek, melyeket diéta alatt kerülni kell, másokat viszont szinte korlát nélkül ehetünk. Ide tartoznak például a zöldségek és a sovány húsok (csirkemell, halak). Nem árt tehát, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit eszünk, és nem csak a mennyiségre figyelünk.
Az étvágycsökkentésnek akkor lehet értelme, amikor kimerítetted az aznapra előírt tápanyagmennyiséget, és még mindig éhségérzet kínoz. Ez leginkább a diétás ciklus elején jelentkezhet, ez az úgynevezett szénhidrátéhség.
A gyümölcs „fogyaszt”, és tele van vitaminnal
Még manapság is él és virul a gyümölcsök mítosza. Pedig számtalan esetben bebizonyították már, hogy vitamintartalmuk az elmúlt évtizedek során drámaian lecsökkent. Ha biztos akarsz lenne abban, hogy bevitted a megfelelő mennyiségű vitamint, nem érdemes a gyümölcsökre alapoznod. Ne aggódj, a táplálékkiegészítőkben lévő vitamin (a rémhírek ellenére) is ugyanolyan hasznos, mintha „természetes” forrásból származna.
Valami rejtélyes oknál fogva a gyümölcs számtalan rossz diéta alapját képezi. Sokszor kizárólagosan is: „Délig csak gyümölcsöt eszem” – ugye ismerős ez az indoklást nélkülöző hülye szokás. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy értékes tápanyagok helyett fruktózzal tömjük szervezetünket, és plusz löketet adunk neki az elhízás felé.
A tej magas fehérjetartalma miatt alapvető élelmiszer
Valamikor a 20. század közepén terjedhetett el ez a legenda, de ezt roppant egyszerűen meg is tudjuk cáfolni. Csak vedd a fáradságot, és olvasd el a tejes dobozon a tápanyag-összetételt, és máris láthatod, hogy a „magas” fehérjetartalom nem több, mint 3 százalék. Csak összehasonlításképpen, a húsok nagyjából 20 százalékát teszi ki a bennük található fehérje. A tejben ráadásul ott a haszontalan és egészségtelen tejcukor (laktóz) is.
Ezek lennének tehát a legnagyobb táplálkozási tévhitek, melyekkel eddig találkoztunk. Elképzelhető, hogy a sor még később folytatódik.
Sz. Sz.
A legnagyobb táplálkozási tévhitek, 2. rész
Profi testépítők, ha abbahagyják…
Fegyencedzés – mire lehet ez elég?
Testépítő vagy? Vagy csak egy hisztis kislány?
Miért hányok manapság az edzőtermektől?
Óriási karokat akart – majdnem belehalt
