Azt már betéve tudjuk, hogy a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelnek fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében. De hogyan hat az izomzatunk fejlődésére ez a fontos mikrotápanyagunk?
A kalcium (Ca) a földkéreg ötödik leggyakoribb eleme, egy puha, könnyű alkáliföldfém. Élettanilag kiemelt fontosságú, az élethez nélkülözhetetlen mikrotápanyag. Legfontosabb a másodlagos hírvivő szerepe minden élő sejt jelátviteli folyamataiban.
A csontozat ereje
Az emberi szervezet kalciumtartalmának 99%-a csontokban és a fogakban található. A csontok a szervezet kalciumtárolójaként is szolgálnak. A legtöbb kalciumra 9-18 éves korunk között van szükség (napi 1300 mg), mert ez az életkor kulcsfontosságú a csontok és a fogak egészséges fejlődésében.
Szervezetünkben a csontok folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, majd a csontsűrűségünk csúcsát 30 éves korunk körül érjük el. Ezt követően már valamivel több csont bomlik le, mint amennyi újjáépül. Ha egyes rizikófaktorokra nem figyelünk, idősebb korunkra csontritkulás jelentkezhet. Ekkor a csonttömeg és -sűrűség csökken, a csontok porózussá és törékennyé válnak. A csontritkulás leginkább a menopauzán átesett nőket fenyegeti az ösztrogén- és progeszteron-termelés csökkenése miatt, de ha az alábbi kockázati tényezők fennállnak, bárkinél előfordulhat: alacsony kalcium- és D-vitamin-bevitel, étkezési zavarok, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és nem utolsósorban a fizikai aktivitás hiánya.
Ideg- és izomműködés
Az izomfejlődés szempontjából is meglehetősen fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelre. A folyamat röviden: a kalcium segít szabályozni az izom-összehúzódást.
Részletesebben:
a kalcium pozitív töltésű molekulája az idegimpulzusoknak az izomrostokhoz való, neurotranszmittereken keresztüli továbbításában játszik szerepet. Az izom belsejében a kalcium elősegíti az aktin és a miozin közötti kölcsönhatást az összehúzódások során.
Véralvadás és a kalcium
A kalcium nélkülözhetetlen a véralvadáshoz. Nélküle nem alvadna meg a vérünk, ugyanis a kalciumnak jelen kell lennie a vérben a fibrin képződéséhez – ez képzi a rostos hálózatot a vérrög vázához.
További fontos szerepet játszik még a kalcium a vérnyomás szabályozásában, a szívritmusban, a sejtanyagcserében, a vízháztartásban és az immunrendszer működésében, valamint az energia- és zsíranyagcserében.
Mennyi kalciumra van szükségünk?
Szinte ugyanannyira egész életünk során, de az ajánlás szerint a legtöbb kalciumra a fejlődő szervezetnek és az időseknek van szüksége. Életkor szerint így alakul a napi ajánlott bevitel az Institute of Medicine alapján:
Életkor | mg/nap |
---|---|
9-13 | 1300 |
14-18 | 1300 |
19-50 | 1000 |
51-70 | 1000 (férfiak), 1200 (nők) |
71+ | 1300 |
A kalcium felszívódása viszont nem különösebben hatékony, a bevitt mennyiségnek jó, ha 25-30 százaléka hasznosul. Ezen az arányon javíthat a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele.
Számottevő mennyiségű kalciumot tartalmazó élelmiszerek, csoportosítva:
Tejtermékek |
Kalcium |
||||
100 |
120 |
||||
Sajtok |
Zsírtartalom |
|
|||
100 g |
50% 30% |
1 000 |
|||
Gyümölcsök és magvak |
|
||||
100 g |
50 mg |
||||
Zöldségfélék |
|
||||
100 g |
113 |
||||
Pékáru |
|
||||
100 g |
22 mg |
||||
Alkoholmentes italok |
|
||||
200 |
22 mg |
||||
Tojás/zsiradék |
|
|
|||
100 g |
140 |
|
|||
Hal |
|
|
|||
100 g hering |
34 mg |
|
|||