A gyerekkori elhízás az egyik legalattomosabb oka számos későbbi, jellemzően felnőttkorban kialakuló krónikus betegségnek, amelyek rontják az életminőséget, és végső soron megrövidíthetik az életünket. Miért fontos, hogy elkerüljük a bajt, és mit lehet tenni azért, hogy a gyerekkori elhízás ne nyomja rá a bélyegét utódaink későbbi életszakaszaira?
A gyerekkori elhízás okai
A gyermekkori túlsúly legfőbb oka a diétás étrend és a tömegnövelés alapját képező matematikában keresendő. Nagyon leegyszerűsítve:
a gyerek több kalóriát visz be, mint amennyit szervezete felhasznál.
Így aztán óhatatlanul hízni kezd. A folyamat többnyire lassú, így – mert ugye a legtöbb szülő azért mindennap látja gyermekét – sokszor csak későn észlelik, hogy baj van.
„Nem kövér ez a gyerek, csak erős csontozatú! Kis vasgyúró a Döncike!”
– mentegetőzik a szülő, kiváltképp a szocialista hiánygazdaságban felnőtt nagyszülő, de óriási baromsággal próbálja takargatni nemtörődömségét. Az emberi csontozat tömege ugyanis igen kis eltéréseket mutat egyénenként, és ezeket össze sem lehet vetni az egyes személyek zsír- vagy izomtömege közötti különbségekkel.
Szóval a gyermekkori elhízás elsődleges oka a szülők hanyagsága. Nem figyelnek oda a gyerek étrendjére („egyen, ami jólesik neki”), és nem alakult ki bennük alapszinten sem egy olyan testkultúra, ami legalább heti néhányszori rendszeres mozgásra ösztönözné őket, ezzel példát mutatva a gyereknek is.
A gyerekkori elhízásban más tényezők is szerepet játszhatnak:
- gyógyszerek (pl. epilepszia-gyógyszerek, szteroidok);
- veleszületett betegségek (pl. Prader-Willi-szindróma);
- hormonális betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés, növekedési hormon hiánya).
Ezek viszont szinte sohasem a fő okot jelentik, inkább csak ráerősítenek az életmódbeli hiányosságokra.
A gyerekkori elhízás kockázatai
A korán kialakult súlyfelesleg számos olyan egészségügyi problémát okozhat a későbbiekben, amelyek korai halálozáshoz és az életminőség romlásához vezethenek. Gyerekkori (és felnőttkorban is fennálló) elhízás okozhatja a krónikus szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere- vagy daganatos betegségek jelentős részét.
Az alábbi szövődmények jelentkezhetnek a gyermekkori túlsúly következtében:
- magas vérnyomás és magas koleszterinszint;
- májbetegségek, asztma, 2-es típusú cukorbetegség;
- alvászavarok, például alvási apnoe;
- alacsony önértékelés, szorongás, depresszió, öngyilkosságra való hajlam;
- viselkedési problémák;
- ízületek megterhelése, ízületi panaszok (pl. csípő, térd, boka);
- korai szívinfarktus;
- daganatok kialakulása (pl. emlő- vagy vastagbéldaganat);
- hormonális problémák okozta csökkent termékenység és menstruációs zavarok.
A gyerekkori elhízás megelőzése
Mindenekelőtt fontos, hogy a szülő példát mutasson. Nem igazán lehet hiteles egy elhízott, fotelban, meccs előtt tespedő, sört vedelő apuka, ha mégoly szigorúan is próbálja gyermekét egészséges életmódra nevelni.
Egy növésben lévő gyereket természetesen nem szabad szigorú diétára kényszeríteni, esetében ugyanis nincs annál fontosabb, minthogy szervezete megkapja a szükséges makro- és mikrotápanyagokat. A vadhajtásokat viszont nyugodtan lenyeshetjük: nassolásra például semmi szüksége egy gyermeknek, ha naponta ötször étkezik. Tiltani nem kell, de nem árt, ha fix étkezési időpontok vannak – ezek ugye értelemszerűen részben az oktatási intézményben zajlanak -, és – megint csak ismételve – a gyerek láthatja, hogy a szülő is egészségesen étkezik.
Jóval kisebb súllyal esik latba, pedig talán még fontosabb is a rendszeres sportolás. Manapság a gyerekek érezhetően kevesebbet mozognak, mint az okostelefonok és egyéb kütyük elterjedése előtt, ezért érdemes némi cselhez folyamodni. Alapvetően a gyerekek szeretnek mozogni, csak egyénenként meg kell találnunk, hogy mi illik hozzájuk, mit játszanak szívesen. Mert a mozgásnak sokkal közelebb kell állnia a játékhoz, mint valami kötelező, rájuk erőltetett foglalkozáshoz. Hogy miben jó, és mit csinál örömmel a gyerek sport címén, arra remek megoldás lehet egy iskolai sportválasztó esemény, de otthon is kipróbálhatunk vele labdajátékokat, küzdősportokat, atlétikai mozgásformákat. A lényeg, hogy a gyerek ne érezze tehernek, és alakuljon ki benne az, hogy sportolni jó, örömet okoz, és még hasznos is az egészsége szempontjából.
Ha már baj van
Amennyiben elkalandozott a figyelmünk, és Döncike már csak gurulva közlekedik, érdemes szakembert is bevonnunk a projektbe. Jellemzően endokrinológus és/vagy dietetikus tud segíteni, de utóbbiak esetében igyekezzünk kiszűrni a közhelyes részeket (több zőcség-gyümőcs), és menjünk bele bátran a konkrétumokba. Egy jó pszichológus meg sokszor többet ér az előbbieknél is, hiszen számos esetben döntően lelki okok húzódnak a gyerek nem megfelelő étrendjének hátterében.
