A folsav neve a latin folium (levél) szóból ered, valószínűleg a leggyakoribb forrásául szolgáló leveszöldségekből eredően. Ez a mikroelem a B-vitaminok közé sorolható (B9-vitamin), bár több vegyületből tevődik össze.
Fontos szerepet játszik az embriófejlődés korai szakaszában, ahol a velőcsövet lezáró folyamatok hibátlan működéséért felel. Nem véletlen, hogy a várandós anyák fontos célcsoportként szerepelnek a folsavkészítmények reklámjaiban.
A folsav a felnőtt szervezet számára is nélkülözhetetlen. Ha elegendő mennyiséget fogyasztunk belőle, jelentős védelmet jelent az érelmeszesedés és más szív- és érrendszeri betegségek ellen. Folsav szükséges a fehér- és vörösvérsejtek, vérlemezkék képződéséhez is, továbbá védelmet nyújthat a mellrák, a méhnyakrák és a vastagbélrák ellen is. Alkalmazzák depressziós betegek terápiájában is. Talán kevésbé ismert, hogy a folsav – nagy mennyiségben fogyasztva – elfedheti a B-12 vitamin hiányát, ezért vegetáriánusok esetében különösen fontos, hogy figyeljenek az optimális vitamin és ásványi anyag bevitelükre.
Túlzásba sem érdemes esni, mert az extrém mértékű folsavbevitel ronthatja a cink hasznosulását.
A folsav forrásai, és ajánlott napi bevitele
Legnagyobb mennyiségben a csirke- és marhamájban, a gabonapelyhekben, valamint a leveles zöldségekben és a hüvelyesekben található meg. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az ajánlott napi bevitelhez (200-400 mcg-hoz) képest:
|
Élelmiszer |
Folsavtartalom |
|
Csirkemáj (100 g) Búzacsíra (100 g) |
760 mcg 400 mcg |
|
Gabonapelyhek (1 csésze) |
150-300 mcg |
|
Marhamáj (100 g) |
210 mcg |
|
Sertésmáj (100 g) Szójaliszt (100 g) |
200 mcg 190 mcg |
|
Lencse (fél csésze) |
180 mcg |
|
Spárga (fél csésze) |
130 mcg |
|
Spenót (fél csésze) Száraz bab (100 g) |
130 mcg 130 mcg |
|
|
|
