A köztudatban még mindig él az a feltételezés, mely szerint a C-vitamin fogyasztása elősegíti a vesekő képződését. Képes erre egyetlen vízben oldódó vitamin? Miért teszik bűnbakká, és miért esik szó olyan ritkán a megfelelő táplálkozásról és folyadékfogyasztásról?
Honnan ered a feltételezés?
A vesekövek leggyakoribb összetevője az oxálsavak által alkotott sók, az oxalátok közé tartozó kalcium-oxalát. Vesekő akkor alakul ki, amikor valamilyen anyag akkora koncentrációban van jelen a vesében, hogy már nem oldható. Ilyenkor az kiválik, és húgyúti panaszokat okoz – bár kezdetben fájdalommentes.
A vesekőbetegséget okozhatja valamilyen táplálkozási zavar, például egy bizonyos ion szintjének megemelkedése, az elégtelen folyadékfogyasztás, mozgásszegény életmód, továbbá húgyúti fertőzés és anyagcserezavar is.
Mivel a C-vitamin is képes a szervezetben oxaláttá bomlani, feltételezték, hogy jelentős szerepet játszhat a vesekőképződésben. Többek között ezért sem javasolták e hányatott sorsú vitamin szedését az orvosok, hiszen „a változatos, vegyes étrend megfelelő mennyiségben tartalmaz minden fontos tápanyagot”. Ezt a marhaságot…
Tisztulnak a fejek
Ma már erősen megoszlik az orvosok véleménye a C-vitamin vélt vagy valós ártalmairól. A vaskalapos dokik persze harsogják még a „napi 60 mg elég” rizsát, de szerencsére szép számmal akad közöttük olyan is, aki egy kicsit naprakészebb, és figyelemmel követi a legfrissebb kutatások eredményeit.
Több ilyen tanulmány is igazolta már, hogy a napi C-vitamin bevitel 10 grammra való növelése sem hajlamosít vesekő képződésére. Egy dologra viszont az emelt dózisú vitaminbevitel mellett is borzasztóan ügyelni kell: a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra. Aki ezt a szabályt betartja, gyakorlatilag esélye sem lesz arra, hogy veseköve legyen.
Mondhatnánk, hogy az emberek gondolkodásmódja csak lassan változik meg, és idő kell nekik ahhoz, hogy az újat feldolgozhassák. A C-vitamin előnyös tulajdonságait viszont Szent Györgyi Albert már 1932-ben közkinccsé tette. Csak hát az a fránya gyógyszermaffia…
Mennyi folyadékot fogyasszunk?
Sajnos a magyar emberek mintegy felét-harmadát fogyasztják el a napi folyadékminimumnak. Ha valaki nem iszik eleget, sokkal fogékonyabb lesz a betegségekre – jelen esetben kiemelve a vesekövességet -, gyorsabban öregszik, és ingerlékenyebb lesz.
Egy 100 kilós ember legalább 5 liter folyadékot fogyasszon, tehát 20 kilónként egy literrel számolhatunk. Az edzés közben vagy kánikulában kiizzadt folyadék pótlása ebbe nem számít bele, tehát nyugodtan mehet még 1-2 liter pluszban, ha speciális eset áll fenn.
